Az ember holtig tanul mindenki által ismert nézet ellenére még manapság is szembe találhatjuk magunkat a túl öreg vagyok én már ahhoz, hogy újra beüljek az iskolapadba-szerű habozásokkal. Vajon miért van az, hogy számos, a negyedik X-et is maga mögött tudó társunk azzal a kellemetlen érzéssel néz farkasszemet, hogy „ebben a korban” már valósággal szégyenkezik, ha képzésekről, tanfolyamokról esik szó. Mi több: barátai, rokonai elől is igyekszik gondosan elleplezni ebbéli szándékát. Ha mégis ráveszi magát arra, hogy felhozza a nevezett témát, cselhez fordul, és humorba, netán kérdésbe burkoltan teszi – miközben a véleményezők minden szóbeli és testi rezdülését alaposan szemügyre veszi.

Pedig megannyi inspiráló személyiség akad mind a hírességek, mind a hétköznapi hősök között, akik elkötelezték magukat az élethosszig tartó tudásszomj-csillapítás mellett. Ha végigpásztázzuk a sikeres emberek listáját és lelkesítő élettörténetét, számos Late Bloomert (későn érő, virágzó) fedezhetünk fel közöttük, akik bátran szögezik maguknak és az árgus szemekkel fürkészőknek egyaránt azt a tettre serkentő kérdést, hogy: „ki mondta, hogy 40 után csak a lejtmenet lehet opció?”

Néhányan ekkor éreznek leküzdhetetlen késztetést arra, hogy pályát módosítsanak, hogy más élet- és karrierterületeken is próbára tegyék képességeiket. Ők a példaértékűek, akik a tanulást, az önfejlesztést nem kötik gúzsba egy bizonyos kor elhagyását követően, hanem lankadatlan szenvedéllyel, kíváncsisággal, kitartással és pozitív hozzáállással felvértezve a folyamatos önfejlesztés kalandja mellett döntenek.

Híres Late Bloomerek, akik dacoltak az életkorral

A világhírű olasz divattervező Giorgio Armani az orvostudományi egyetemről a hadseregbe került, majd beállt kirakatrendezőnek, hogy aztán 41 éves korára megalapítsa a saját cégét. Harry Bernstein 96 évesen szerezte meg hőn vágyott írói hírnevét a „The Invisible Wall” (A láthatatlan fal) című emlékiratával. Gladys Burrillnek 92 évesen sikerült teljesítenie a honolului maratont – azóta is tartja „a legidősebb maratoni távot teljesítő nő” világrekordot. Miguel de Cervantes 58 évesen írta meg a Don Quijote című regényét, mely a Biblia után a világ második legtöbb nyelvre lefordított könyvének számít. Julia Child 50 évesen írta meg mai napig nagy népszerűségnek örvendő szakácskönyvét. A tudományos közeg világszemléletét gyökeresen megváltoztató „A fajok eredete” című munkájával Charles Darwin pedig 50 éves korában lépett színre.  A sort még hosszan folytathatnánk, azonban egyvalamiben már most bizonyosak lehetünk: az önmagunk megvalósítását, kiteljesedését lehetővé tevő tanuláshoz, képzéshez soha nincs késő.

Milyen itthoni szenior tanfolyamok közül választhatunk?

A Milton Friedman Egyetem az 50 év fölötti korosztály élethosszig tartó tanulását elősegítendő online és jelenléti képzések egész sorát kínálja a folyamatos tanulásban hívők számára. Az alap-, mesterszak, a szakirányú továbbképzések és kompetenciafejlesztő képzések mellett egy sor kizárólag a nyugdíjasok igényéhez igazodó aktuális tanfolyamot is indít. Az érdeklődők itt tanulhatnak görög mitológiát, hallgathatnak ismeretterjesztő történelmi előadásokat, számítástechnikát, olasz nyelvet, sürgősségi betegellátást, közgazdaságtant, gyógyító jógát stb.

A Semmelweis Egyetem Szenior Akadémiáján  a hangsúlyt az idősebb tanulni vágyók igényeire szabták. Az egészségügyi ismeretterjesztés keretén belül a szabadelőadások széles választékával várják az érdeklődőket. Minden előadás később online is megtekinthető. A tudományosan is alátámasztott nézetek szerint a szellemi üdeség megőrzésének kulcsa a folyamatos tanulásban rejlik. Ezt a meggyőződést szem előtt tartva a Semmelweis Szenior Akadémia oktató-előadói változatos előadássorozatokkal igyekeznek megörvendeztetni hallgatóságukat. A legaktuálisabb programban szereplő témák közül néhány: a pandémia tanulságai, depressziókezelés, idős betegek ellátása, hazai transzplantációs lehetőségek, hormonbetegségek stb.

Miben mutatkoznak meg az élethosszig tartó tanulás előnyei?

Az Eurostat 2022-es felnőttképzési statisztikája szerint az Európai Unió egyik célkitűzése az, hogy 2030-ra a felnőttek továbbképzéseken való részvétele elérje a 60%-ot. Korábban ugyancsak a statisztikai információközlő felületről értesülhettünk arról (2012-ben), hogy a felnőtt tanulók aránya a skandináv országokban a legmagasabb (30%), az úgynevezett posztszocialista országokban – ahová hazánk is sorolható pl.: Bulgária és Románia mellett – azonban a lakosság továbbtanulási igénye alacsony (mindössze 3%). Dr. Engler Ágnes egyik tanulmányában azt írja, hogy a nők tanulási aktivitása majd minden országban magasabb, mint a férfi társaiké.

Az élethosszig tartó tanulás népszerűsége több kutató szerint is érthető, hiszen jelen gazdaságunk versenyképességének fenntartása túlnyomórészt a tudáson alapszik, így a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetnek a készség- és kompetenciafejlesztésre. A tudás megszerzése és megújítása, az önművelés és érvényesülés igénye az egyén életének minden területére befolyással van (sikerélmény, személyiségformálás, kapcsolatok stb.)

Az élethosszig tartó tanulásra berendezkedett életű emberek szemében a tanulás iránti késztetés természetes egyéni motivációnak bizonyul, melynek számos előnye közül most felsorolunk néhányat:

• megdőlni látszik az a korábbi téves nézet, mely szerint az emberi elme fejlődése nagyjából a fiatal felnőttkor végén lezárul, mely szakaszt követően az egyéni képességekben már nem lesz tapasztalható szembetűnőbb változás;
• a tudásfejlesztés kívánalma többé már nem életkorhoz kötött;
• a folyamatos önfejlesztés egyik előnye a mentális egészség megőrzésében érhető tetten;
• céltudatosabbá, boldogabbá teszi az embereket;
• több tanfolyam, képzés, kurzus, előadás közül választhatjuk ki az elvárásunkhoz, személyes érdeklődésünkhöz leginkább igazodó változatokat;
• a szenior képzések során azonos érdeklődési körű, mentalitású, ízlésű, hobbijú emberrel is barátságot köthetünk;
• a szellemi aktivitás ezáltal hatékonyan megőrizhető;
• az időskori elszigetelődés, elmagányosodás eredményesen kizárható, ha szakmai vagy egyéb jellegű továbbképzéseken veszünk részt;
• a témaválasztástól függően nagyobb önbizalomra és önbecsülésre tehetünk szert.

A tudósok és a tapasztalatok is egyértelműen azt tükrözik, hogy a kognitív képességek – emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség stb. – frissen tartása, a dekoncentráltság visszaszorítása folyamatos elmepallérozással megvalósíthatóvá válhat. Az 1979-ben közgazdasági Nobel-díjban részesült Theodore W. Schultz „A beruházás az emberi tőkébe” c. írásában arra hívja fel a figyelmünket, hogy manapság egy ország gazdasági sikerét nem kizárólag a természeti kincsei biztosítják, hanem magasan képzett emberei.

Gy. Linda
**********
Képek forrása: Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!