Főoldal UTAZÁS ÉS KULTÚRA Három oroszlánszívű felfedezőnő a nagyvilágból

Három oroszlánszívű felfedezőnő a nagyvilágból

Női Szalon

A férfiruhában utazó botanikus, az amerikai Mrs. Marco Polo, és a tántoríthatatlan kortárs gyalogutazó

A kíváncsiság, a tudásszomj, a megismerni akarás már a tántoríthatatlan kisgyermekkori érdeklődésekben tetten érhető.  Ki ne találta volna szembe magát a gyermekek fürkésző tekintetével, szívós kíváncsiságaival, melyek olyan kérdésekbe burkolva lépnek színre, mint például a „miért kék az ég, zöld a fű, színes a szivárvány, esik az eső?” A makacsul halmozódó de miért?-ekben térdig gázolva talán magunk is visszanyerjük lelkes gyermeki kutatóvágyunk szikráit, melyek mint valamely ős-mozgatórugók újra aktiválódni látszanak e friss kérdészáporok közepette.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a felfedezők és utazók csupáncsak önnön folyton szomjúhozó kíváncsiságukat indultak el csillapítani a világjárás, és -feltérképezés kalandjára. Ám, mivel az ember társas lény, mibenlétének egyik alapeleme az élmények megosztása, a tudás átadása, ezért már a korai utazók is gondoskodtak arról, hogy tapasztalataik ne heverjenek magányos fiókok porlepte rejtekében. Útinaplók, útleírások, visszaemlékezések és beszámolók formájában adták át mind a kortársaknak, mind pedig az utókornak élményeiket. (A fogadtatások igen széles skálán mozogtak.) Mindaz, amit ma evidenciaként, vagy műveltségünk részeként kezelünk, a felfedező- és utazóelődök „kincsgyűjtögető” szorgalmának köszönhető.  Az alábbiakban három olyan bátor felfedező- és utazónőt mutatunk be, akik ma is példaként állhatnak előttünk.

Jeanne Baret – az első nő, aki körbeutazta kerek e világot

Jeanne Baret

A 18. század Franciaországának Poil nevű vidékén született Jeanne Baret életkörülményeit tekintetbe véve nem az lett volna az első gondolatkipattanásunk, hogy: valószínűleg ő lesz az első női világjáró, aki örökre beírja magát az emberiség történelmébe. Mit is remélhetett egy Loire-völgyi szegény család sarja, a merev szemléletű 1700-as évek közepén, főként lányként? Szűkölködő kisfalujából egy közeli városba, Toulon-aux-Arroix-ba menekült, ahol egy Philibert Commerson nevű botanikus és természettudós házvezetőnőjeként jutott munkához. Munkaadója rövid idő alatt bevonta a fiatal, ambiciózus Jeanne-t a botanikai munkáiba. Jeanne minden alkalmat megragadva autodidakta módon botanikussá érlelte magát, így nemsokára a Commerson házvezetőnője szerepet felcserélhette botanikai asszisztensire, és ezzel elindult példaértékű pályafutása.

Commerson betegeskedései miatt nélkülözhetetlenné vált Jeanne munkája, így amikor a természettudóst felkérték, hogy csatlakozzon a Bougainville-i expedícióhoz, eltökélt szándéka volt Jeanne-t is magával vinni az útra. A rendkívül intelligens és megingathatatlan fiatal (27 éves) nő elvarázsolta (a 40 éves) Commercont. Olyannyira, hogy az immár mind a szakmában, mind a magánéletben egymásra talált botanikus-pár, mintegy dacolva a francia haditengerészet azon rendeletével, mely megtiltotta a nők itteni részvételét kidolgozott egy merész tervet.  A terv úgy festett, hogy Commercon állandósult betegségére hivatkozva asszisztense nélkül nem kívánta elvállalni a felfedezőutat. Jeanne így férfiruhát öltve magára 1766 decemberében szállt végül a felfedezők Etoile névre keresztelt hajójára (ahol Jean-ként mutatkozott be). Az expedíció során a Commercon és Jeanne alkotta felfedezőpáros két év alatt több mint hatezer növényt gyűjtött és azonosított.

Harriet Chalmers Adams – az amerikai Mrs. Marco Polo

Harriet Chalmers Adams

Az 1875-ben napvilágot látott Harriet Chalmers Adams felfedezővé válását nagymértékben befolyásolták a gyermekkori impressziók. A kíváncsi természetű apjával töltött idő, a magánoktatás és a rengeteg olvasás ugrókötelező, kézimunkázó kislányból világot látni és érteni kívánó utazóvá formálták. A vágymegvalósítás érdekében kész volt lépéseket tenni, ezért megtanulta a spanyol, francia, portugál, olasz és német nyelveket.

Geográfusként, újságíróként, felfedezőként több mint 160 ezer km dél-amerikai utat tett meg. Két évtizedet felölelő Latin-Amerikával kapcsolatos tudását és szakértelmét több területen is gyümölcsöztetni tudta (köztük a tudomány és a magánipar). Akár egy 21. századi világjáró blogger is büszkélkedhetne a földrajzi társaság berkeiben Mrs. Marco Poloként, és a megtisztelő „a világ legnagyobb felfedezőnőjeként” is emlegetett Harriet eredményeivel. Az 1900-as évek elején Franklin Pierce Adams feleségeként egy gőzhajóra szálltak és a San Francisco-öbölből Dél-Amerika országainak bebarangolására utaztak.  Útjairól naplót vezetett, előadásokat tartott és megosztó cikkeket írt – a kulturális hasonlóságokról és különbözőségekről – a National Geographicnál. Az első világháború alatt a Harper Magazine egyetlen női haditudósítójaként csatajeleneteket fotózott. Halála előtt azt nyilatkozta, hogy egy a különös, a titokzatos felfedezésére vágyó nőt nem lehet otthon marasztalni, hiszen ugyanúgy elmegy felfedezni, kíváncsiságát csillapítani bárhová, ahogy férfitársai teszik.

Sarah Marquis – az apostolok lován világutazó

Sarah Marquis

A gyalogosan megtett felfedezőutaknak ma is rendkívüli erejük van. Különlegessé, személyessé, életízűbbé teszik az utazást. Erről tanúskodik Sarah Marquis, az 1972-ben Svájcban született  rettenthetetlen gyalogkalandor is, aki 2010 és 2013 között  Oroszországból Ausztráliába sétált. Útját a test fájdalmának és kényelemvágyával való harcolás, a veszélyes vadállatokkal, drogcsempészekkel és trópusi betegségekkel való folyamatos farkasszemnézés kísérte. 2014-ben a National Geographic az év kalandorai közé sorolta. Útjairól beszámolókat, könyveket ír – többek között a Wild by Nature címűt. Az internetszerte fellelhető több mint 300 inspiráló előadását magunk is megtekinthetjük. Többek között ezt a 2015-ben, Genfben készült TED talk ( https://www.youtube.com/watch?v=caA5YRF6S9Q ) élménybeszámolójából is erőt, ihletet meríthetünk. Beszédében többek között az is elhangzik, hogy nem vált felfedezővé, hanem annak született. Ahogy minden emberben kisgyerekként még ott virul a felfedezés, a mindent tudni akarás vágya. Éppen ezért mindig is rajongott azért a saját belső gyermeki énjéért, akinek a szavára, ösztönzésére hallgatva végül világutazóvá válhatott.

 Gy. Linda
**********
Képek forrása: Canva valamint itt, itt és innen
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

ez is érdekelhet