A mozgásnak köztudottan több pozitív hatása is van egészségünkre: erősíti az immunrendszert, csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, amire télen még nagyobb szükségünk van. A hidegben természetesen nem könnyű rávenni magunkat, hogy kimozduljunk a fűtött szobából, de van néhány praktika, amelyekkel vonzóbbá tehetjük a téli kirándulást, például, ha finom meleg itallal készülünk az útra. Tóth Barnabás, a soproni Fagus Hotel executive séfje ad néhány ötletet ahhoz, mit vihetünk magunkkal a termoszban, és egy csábító receptet is megoszt velünk.

Folyékony desszertek édesszájúaknak

A téli hidegben szívesen melegítjük magunkat forró teával vagy forralt borral. A Fagus séfje szerint azonban érdemes körülnézni a receptek között, mert mind az alkoholos, mind az alkoholmentes innivalókból szinte kifogyhatatlan a választék, amit a hideg időben nemcsak otthon fogyaszthatunk, hanem magunkkal is vihetünk.

Sokan még hozzávalóként sem szívesen isznak alkoholt, viszont édesszájúként bármikor kaphatók egy desszertre. A jó hír, hogy ők is sokféle receptet találhatnak a világhálón. Klasszikusnak számít a forró csoki, amelyet sokféleképpen tudunk megbolondítani: kifejezetten élénkítő hatású például a presszókávéval elkevert és borsmentával fűszerezett változat. Forró fahéjas karamellel a hátizsákban a kirándulás is könnyebben megy, úgy érezzük majd, az lesz a jutalom az út végén. Ehhez az italhoz először is karamellizálni kell a cukrot, vagy ha egészségesebb verziót szeretnénk, választhatunk barnacukrot vagy mézet is. A karamellt folyamatos kevergetés mellett felengedjük tejjel, majd tovább forraljuk, és kevés fahéjjal és vaníliás cukorral ízesítjük. Egzotikus ízvilágot idéz a kókuszos chai latte, amelyhez nemcsak teára lesz szükségünk, hanem fahéjra, csillagánizsra, kardamomra és kókusztejre is. Ha vízzel összeforraltuk a fűszereket, mehetnek bele a teafilterek, közben felmelegítjük a kókusztejet a cukorral, amit végül a fűszeres teához keverünk.

Melegítő italok, amelyektől a hangulat is derűsebb lesz

Ha a forralt bort szeretnénk pikánsabbá tenni, próbáljuk ki gyömbéres változatban – javasolja Tóth Barnabás. A fahéjon, szegfűszegen vagy a narancskarikákon kívül ekkor a legmeghatározóbb ízt a reszelt gyömbér adja. Sok forró vagy forralt italnak a rum az egyik fontos összetevője. Népszerű a rumpuncs, amelyhez szintén szükség van kevés borra, valamint citrom- és narancslére, illetve fekete teára. Főleg a síparadicsomok slágere a jägertee, amelynek több változata is létezik: mindben főszerepet játszik a fekete tea, a rum és a különféle fűszerek, amit néha még gyümölcspálinkával is gazdagítanak. Szintén rumból készül a forró vajas rum, ami gyakorlatilag felér egy tömős desszerttel, hiszen a fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót és cukrot vajjal keverjük ki, ehhez dolgozzuk hozzá a rumot és a forrásban lévő vizet.

Ennél is különlegesebben hangzik a forró cider és a forralt sör. Itt fontos megjegyezni, hogy egyik italt sem kell valójában felforralni, mert odalesz az alkoholtartalom. Így, ha forralt sört szeretnénk készíteni, csak melegítsük össze a sört, mézzel, rúd fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal, és ízlés szerint gyömbérrel, szerecsendióval vagy ánizzsal.

Virgin italok sofőröknek

A kirándulás során a sofőrök mindig nehezebb helyzetben vannak, hiszen nem csatlakozhatnak a társasághoz egy pohár italra. A Fagus séfje szerint nekik igazi aduász egy virgin ital, amely ízében és küllemében hasonlít az alkoholos változatra, mégis korlátlanul fogyasztható. Aki erre nyitott, nem fogja megbánni a forró almás bólét, amelyhez egy liter almalét kell összefőznünk egy almával, egy rúd fahéjjal, valamint ízlés szerint barnacukorral és gyömbérrel. Finom fűszeres alkoholmentes punccsal a rumpuncsot tudjuk kiváltani: ennek alapja leggyakrabban a fekete tea, amelyet különféle gyümölcslével, cukorral, fűszerrel vagy például mézeskalács fűszerkeverékkel forralunk össze. Sőt, olyan változat is létezik, amelyhez tojássárgáját keverünk habosra cukorral, és az alaphozzávalók mellett tejet is használunk.

Különleges téli forró ital haladóknak Tóth Barnabástól, a Fagus executive séfjétől

Forró szénsavas aromatea

Hozzávalók:

• 400 ml víz
• 4 g zöld tea
• 6 szál levendula

A 60 ml citromfüves sziruphoz:

• 70 ml víz
• 20 g cukor
• fekete rizs
• citromfű

Tegyük egy kancsóba a zöld teát és a levendulát, forrázzuk le a hozzávalókat 92 fokos vízzel, zárjuk le a kancsót, és hagyjuk állni egy órán át.

Ezalatt 70 ml vízhez adjuk hozzá a fekete rizst, a cukrot és a citromfüvet, kezdjük el melegíteni, majd forrás után takaréklángon főzzünk belőle sűrű szirupot. Ha kész, szűrjük át és tegyük félre.

Végül a levendulás zöld teát és a citromfűszirupot öntsük egy olyan szifonba, amit szabad melegíteni. Nyomjunk a szifonba 1 db patront, és helyezzük 1 órára 70 fokos vízbe.

Különleges italhoz különleges szervírozás dukál: öntsük pezsgőspohárba, és díszítsük fahéjjal.

**********
Reklámnak minősülő, de nem szponzorált tartalom.
Források: képek/Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

Persze sokan kérdezik most, hogy vajon miért kell ekkora figyelmet szentelni a terítésnek, nem az a lényeg, hogy az étel finom legyen? Nem, ugyanilyen fontos a szép, igényes terítéssel jelezni vendégeink számára, hogy fontosak számunkra és készültünk erre az alkalomra. A megfelelő teríték, a szép asztal emlékezetessé teheti az alkalmat, és még az étel is jobban esik majd.

Nézzük, hogy egyes alkalmak során milyen legyen a teríték!

Kép: Fyrklövern

Hétköznapi vacsora vagy egy hétvégi reggeli

Ilyenkor leginkább csak egy alapterítékre van szükségünk: tányérkészlet, kés, villa, kanál, vizespohár, szalvéta. Természetesen egy alátét is ilyenkor is ajánlott, akár az asztalt magát, vagy a terítőt védjük vele. Az alátét közepére kerül a tányér, bal oldalára a szalvéta, rá a villa. Jobbra helyezzük el a kést úgy, hogy a penge befelé mutasson, a kanálnak pedig a kés jobb oldalán van a helye.

Használhatunk kis tálkát a gabonapehelynek, müzlinek, zsemletányért a pirítóshoz, péksüteményhez. Csészét csészealjjal, vagy a bögrét a kávéhoz, teához, valamint a vizespoharat vízhez vagy gyümölcsléhez a tányér fölé helyezzük, nagyjából ott, ahol 1 óra lenne az óra számlapján. Kicsit elegánsabb lehet a terítés, ha a szalvétát a tányér tetején helyezzük el, esetleg valamilyen formára hajtogatva.

Laza vacsoraparti vagy kötetlen összejövetel

A teríték esetében ilyenkor nagyjából hasonló módon járunk el, mint az előző esetben, a menühöz igazítva teszünk ki előételes, leveses vagy desszerttányért is. A salátástányért a tányér tetejére helyezzük, ha van leves is, a leveses tányért legfelülre. Fontos szabály, hogy az étkészletből csak az kerüljön az asztalra, amit tényleg használni fogunk. Például, ha nincs leves, nincs szükség levesestálra és kanálra, a salátához viszont kínáljunk másik villát, mint a főételhez és készüljünk salátáskanállal is.

Ha steaket vagy egyéb nagyobb darab húst szervírozunk, gondoskodjunk megfelelő késekről, akár speciális steak-késről. Ha csak fehérbort kínálunk, nem kell kitennünk az asztalra a vörösboros poharakat. Sajttál mellé tegyünk sajtkéseket, fagylalthoz fagyiskanalakat. Kerüljön az asztalra só- és borsszóró, ha hosszúkás asztalunk van, mindkét végére, hogy mindenki elérje, kerek asztalnál középre.

Elegáns díszvacsora

Ilyenkor kerülnek elő az úgynevezett „töltő” vagy alátéttányérok, ezek különböztetik meg a hétköznapi asztalt az elegáns asztaltól. Ettől függetlenül használhatunk még kerek alátétet is pluszban, a szép asztalterítő pedig értelemszerűen elengedhetetlen. A formális, elegáns terítés sok elemből áll az előbbieken kívül is: természetesen kell hozzá egy szép étkészlet, tányérok, leveses tálak, salátástányérok, zsemletányérok, szalvéták, salátásvillák, vacsoravillák, kések, leveses kanalak, vajkések, desszertkanalak, vizespoharak, vörösboros poharak, és fehérboros poharak.

Az evőeszközöket minden esetben az ételek elfogyasztásának sorrendjében helyezzük el, ügyelve arra, hogy a kés pengéje mindig befelé forduljon. A kés hegyénél álljon a vizespohár, tőle 2 ujjnyira jobbra a fehérboros, utána ismét 2 ujjnyira a vörösboros pohár. Bár ez elsőre kicsit bonyolultan hangzik, de ha tudjuk, hogyan terítünk meg egy hétköznapi asztalt, ezt tovább cizellálni már egyszerű lesz. Egy díszvacsorán is nyilván az ételek minősége, íze a legfontosabb, de az elegáns terítés már önmagában fél siker.

Természetesen az asztalt minden esetben dekorálhatjuk is, virágvázát, gyertyatartót, évszaknak megfelelő kompozíciót elhelyezve középen. Arra mindig ügyeljünk, hogy a vendégek jól lássák egymást, senkit ne takarjon ki a dekoráció, illetve akkor tegyük az asztalra, ha egyébként az ételes edények, tálalótálak kényelmesen elférnek rajta.

Miért fontos a teríték az asztali etikettben?

Az asztal terítésekor az asztali etikettnek megfelelően elhelyezett evőeszközök és a gondosan megválasztott dekoráció hozzájárulnak az étkezés emlékezetes élményéhez. Az evőeszközök etikett szerinti helyes elrendezése, az éttermi etikett betartása és az általános étkezési etikett figyelembevétele mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az asztalnál töltött idő elegáns és zavartalan legyen. Az asztal terítése így nem csupán a finom ételekről és italokról szól, hanem egy olyan tapintatos és kulturált légkör kialakításában is segít, amely minden vendég számára kellemes. Inspirálódjunk bátran!

Kép: Fyrklövern

Kép: Fyrklövern

Kép: Fyrklövern

Kép: Fyrklövern

Kép: Fyrklövern

**********
Reklámnak minősülő, de nem szponzorált tartalom
Képek forrása: Fyrklövern
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

A jeles alkalmat szokás valamilyen ajándékkal emlékezetessé tenni. Házavatóra vagy lakásavatóra többnyire olyan ajándékot ajánlott vinni, amelynek segítségével még inkább otthonossá válhat a ház vagy a lakás. Persze sokan vannak úgy vele, hogy a lakberendezési tárgyaikat, például egy étkészletet inkább maguk szeretik kiválasztani, így gyakran nem is egyszerű ez a helyzet. A tökéletes házavató ajándék semmiképpen sem személyre szabott, nem a ház urának vagy úrnőjének szól, hanem inkább semleges, az otthont díszítő, vagy annak funkcióit szolgáló tárgy legyen.

Szerencsére vannak olyan hagyományos apró ajándékok is, amelyek évszázadok óta elterjedtek, ha új házba költözésről van szó. A házavató bulik divatja amúgy egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor szó szerint felmelegítették a vendégek a házat, amikor az új tulajdonosok beköltöztek. A szomszédok ilyenkor tűzifával érkeztek, és nem elsősorban a meleg miatt gyújtották be a kályhát, kemencét, kandallót, hanem azért, hogy elűzzék a házban esetleg még ott leselkedő gonosz szellemeket. Természetesen ma már inkább szép tárgyakat szeretünk adni és kapni egyaránt, de nézzük, milyen jelképek lehetnek hagyományosan házavató ajándékok.

Kép: Fyrklövern

Régi klasszikusok házavatóra, lakásavatóra

• Kenyér – hagyomány szerint nagyon gyakran adott házavató ajándék. „Házad ne ismerje meg a szegénységet” – áldással adják, de mindez különleges gesztussá tehető, ha saját sütésű kenyeret viszünk, valamilyen szép, egyedi, akár névvel ellátott konyharuhába csomagolva. Modern változatban adhatunk kenyérsütő gépet is, hozzá néhány jól bevált recepttel.
• Olívaolaj – a mediterrán vidék eme kincse megáldja az otthont és a családot, egészséget és jólétet ígér. Egy minőségi olívaolaj-kóstoló szett, kiegészítve balzsamecettel szintén remek házavató ajándék lehet, egyben pedig szép konyhai dekoráció.
• Méz – „Élvezd mindig az élet édességét!” – ezt sugallja egy csupor különleges méz, esetleg egy személyre szabott üvegbe csomagolva.
• Cukor – ugyancsak az édes élet ígéretét ajándékozza a ház új lakóinak a cukor, mint ajándék, akár névvel ellátott bögrékkel együtt csomagolva.
• Szobanövény – egy csipetnyi természet, egy kis zöld az új otthon számára azt jelenti: „Legyen otthonod mindig élettel teli”. A szobanövények szép díszei lehetnek az otthonnak, hozzájárulnak annak stílusához, ráadásul szabályozzák a beltéri klímát, így egész évben kényelmesen érezhetjük magunkat.
• Kés – manapság kevésbé szokás kést ajándékozni, régi mondás szerint egy ajándék kés megvédi a ház lakóit a betolakodóktól. Más kultúrák viszont rossz jelnek tekintik a „magányos kést”, így legfeljebb vágódeszkával, vagy köténnyel együtt javasolják lakásavatóra ajándékba vinni.
• Rizs – „Sokasodjon meg a szeretet otthonotokban” – ezt jelenti egy nagy adag rizst ajándékba adni. Stílusosan pedig egy szép, személyre szabott üvegedényben lehet ajándékozni.
• Házavató bor – ez még mindig az egyik legnagyobb klasszikus. Egy üveg borral nem lehet melléfogni, de ha házavatóra visszük, gondoskodjunk egy különleges címkéről, vagy vigyünk mellé egy szép borospohárkészletet, hiszen a bor gyorsan elfogy, a poharak viszont később is megmaradnak.
• Fa – fából készült ajándékot vinni azt jelenti, hogy azt kívánjuk, az új otthonban legyen stabilitás és béke. Lehetnek konyhai kellékek, fa kosarak vagy tálak, vagy ha kreatív, saját kezűleg készített, személyre szabott házavató ajándékot szeretnénk, fából készült festményt, fafaragást, egyéb dekorációt is választhatunk.
• Só – furcsán hangzik, de a só is hagyományos házavató ajándék. Ráadásul minden háztartásban hasznos. „Legyen mindig íz és fűszer az életedben” – ez az üzenete annak, ha sót ajándékozunk, természetesen egy szép sótartó edénnyel együtt. Ez a mottó amúgy egyéb fűszerek vagy fűszernövények esetén is érvényes lehet.
• Érme – szerencsét és gazdagságot sugall, ha érmét, vagy érméket ajándékozunk, például valamilyen praktikus vagy személyes hangulatú díszdobozban.
• Ananász – elsőre talán vicces ötletnek tűnhet, de házavatóra ananászt ajándékozni a gyarmati időkre vezethető vissza, jókedvet, melegséget és ünnepi hangulatot ígér. Egy szép kosárral, vagy egyéb konyhai kellékekkel együtt remek ajándék.
• Seprű – ez is egy a legősibb hagyományok közül. A házavató ajándékként adott seprű segít kiűzni a gonoszt az új otthonból, jelképesen és ténylegesen is segít tisztántartani azt.
• Gyertya – „Legyen világosság a legsötétebb időkben is” – üzeni az ajándékba vitt gyertya. Ha pedig személyre szabott, névre szóló gyertyakészletet viszünk, igazán stílusos ajándékkal készültünk.

Kép: Fyrklövern

Kép: Fyrklövern

És ha mégis mást szeretnénk vinni házavató vagy lakásavató ajándékként?

Természetesen dönthetünk úgy is, hogy mégis inkább klasszikus ajándékot viszünk az új otthonba költözőknek. Egy szép dísztárgy is jó ötlet lehet, de még kevésbé foghatunk mellé egy elegáns étkészlettel. Az évszaknak megfelelően is választhatunk virágmintás tavaszi, nyári (Magic Garden, Bella) vagy éppen télies hangulatú, karácsonyi mintás porcelán étkészletet is, de lehet semlegesebb, elegáns, letisztult kollekció is, mint például a Diamond vagy a Celebration. 8, 10 vagy 12 személyes tányérkészlet esetén már az aktuális vendégség terítési kérdése is meg van oldva, később pedig bármikor választhatunk az aktuális kollekciót bővítő, gazdagító kiegészítőket is a Fyrklövern kínálatából.

**********
Reklámnak minősülő, de nem szponzorált tartalom
Képek forrása: Fyrklövern
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

Svájc azon országok közé sorolható, melynek a gazdasága, ipara, szociális biztonsága és egészségügye, valamint a mezőgazdasága is magasan fejlett. Nem csak világviszonylatban kimagasló életszínvonala miatt kelti fel sokak érdeklődését, hanem földrajzi jellemzőinek köszönhetően is. Ennek a lenyűgöző közép-európai államnak majdhogynem kétharmadát hegységek borítják. Svájc egyik legnagyobb természetvédelmi területe: Lauterbrunnental, az Alpok magasba nyújtózkodó sziklafalai és hegycsúcsai között elterülő völgy sokak turisztikai bakancslistájára méltán felkerült. Mindez a legkevésbé sem meglepő, ha egy pillantást vetünk természet adta jellemvonásaira: színpompás alpesi tisztásaira, stílusos kisvendéglőire, több mint 70 vízesésére – köztük a leghíresebbre: a Staubbach-vízesésre. A völgy beszélőnevét – „Lauter Brunnen”, azaz „hangos kút” – éppen vízesésekben gazdag, csobogásuktól hangos mibenlétének köszönheti. Kiváló úticélnak bizonyul mindazok számára, akik előnyben részesítik a természetjárást, hegymászást. A lélegzetelállító, festői tájak többek képzeletvilágát megmozgatták, köztük például J. R. R. Tolkienét, a Gyűrűk Ura szerzőjét is. A különleges atmoszférájú települések, az idilli svájci vidékek (Mürren, Lauterbrunnen, Wengen, Gimmelwald stb.), emlékezetes túraútvonalak (Kleine Scheidegg –hágó, Sefinenfurgge-hágó), és a természetes környezetben kivitelezhető szabadtéri sportok minden idelátogató útját mesés-feledhetetlenné varázsolják.

Giethoorn – Hollandia Kis Velencéje, az „utak nélküli” kistelepülés

Hollandia fontos ipari központjai, fejlett ipari és mezőgazdasági szerepvállalása mellett a világlátó-világjárókat is számos figyelemre méltó, látogatnivaló hellyel megörvendezteti. Ezek között a települések között kiemelkedik az Overijssel tartományban található kis holland falu: Giethoorn is, melyet Amszterdamtól autóval indulva körülbelül másfél óra alatt közelíthetünk meg. A számos csatornával, tavacskával és több mint 180 híddal rendelkező kistelepülés zöme kizárólag gyalogosan vagy hajóval érhető el. Az elbűvölő, mesés hangulatot idéző nádtetős fogadók, a gyalogösvények, valamint a csatornaparton elterülő kávézók és éttermek természetes ékekként növelik a hangulatot és a látványt egyaránt. Az „utak nélküli” holland helységként elhíresült Giethoornban a beszámolók szerint vannak kisebb utak, sőt parkolóhelyek is az autók számára, mely helyek a csatornák mentén gyalogosan haladva, vagy kerékpárral járhatók be. Azonban a falu nagyobb része csak a vízen, hajókkal haladva fedezhető fel. Ezért nem véletlen, hogy „Hollandia Kis Velencéjének” is becézik ezt az utóbbi időkben egyre népszerűbb úticéllá formálódott települést. Az ideutazók szerint ebbe a bájos holland faluba a közutakon és tömegközlekedéssel is könnyű eljutni, ahol igénybe lehet venni akár a vezetett túrákat is. Ha viszont a privát, személyre szabott túra mellett voksolunk, javasolják például a következő megállókat is: Muiderslot, De Orchideeën Hoeve, Tulpenroute.

Gordes – a sziklába gyökerezett kőkunyhók földje

Franciaország egy sor turisztikai látványossággal büszkélkedő ország. Párizs és nevezetességei (pl. A Notre Dame-katedrális, a La Défence-negyedben található Grand Arche), a római korból származó Pont du Gard, a Rousillon természetvédelmi terület, a Provance-ban fellelhető levendulaföldek, az Avignon, a régi korokat idéző Mont St. Michele, vagy a Korzika-szigeteken megcsodálható Sziklaszirtek már sokak szívébe és emléktárába belopták magukat. Most azonban egy kis dombtetői falucskát emelünk ki ebből a francia természetes szépségrengetegből, mégpedig a Monts de Vaucluse (a Vaucluse-hegység) lábánál elterülő Gordes-t. Az ország egyik legfestőibb falvai közé rangsorolt helység nem csak a turistákat ejtette ámulatba, hanem a művészek leglátogatottabb úticéljává (egyesek otthonává) is lett. A jellegzetes, sziklába gyökerező kőépítmények (a borie-k), a szikla legtetejének templommal és kastéllyal való „megkoronázottsága”, az innen fürkészhető Luberon-dombok panorámája szinte egy elvarázsolt hely benyomását keltik a szemlélőkben. Aki idelátogat, annak mindenképpen érdemes felkeresnie a zöld völgyben „rejtőző” fenséges Senanque apátságot, melyben ma is laknak levendulaesszenciát készítő, méztermelő szerzetesek. A programok közül nem maradhatnak ki: a kedd délelőtti piacozás, a hegyi kerékpártúrázás, a kulturális és művészeti rendezvényeken való részvétel, a galérialátogatások, színházak, koncertek, operák sem. A gyalogos helyfeltérképezések közepette betérhetünk a kis butikokba, bájos kávézókba, vagy ellátogathatunk a híres levendulamezőkre.

Castle Combe – ahol már közel félévezrede nem épültek új házak

A délnyugat angliai Castle Combe sokak „ismeretlen ismerőseként” tartható számon, ha azt vesszük figyelembe, hogy jó néhány film helyszíneként (pl. az eredeti Dr. Dolittle, vagy a legutóbbi A farkasember c. filmekben) már találkozhattunk ezzel a különleges, mézszínű kőházakkal rendelkező, romantikus angol falucskával. Idelátogatásunk során elbűvölő hagyományos angol teaházakkal, különleges múltidéző műemlékekkel, színpompás növényvilággal találkozhatunk. A falu egyik különlegessége az, hogy a 17. század óta egyáltalán nem építettek új házakat. Sétáink során érdemes ellátogatnunk a St Andrew’s Church (Szent András-templom) környékére és megtekinteni az itt található középkori műemléket, ám ne feledkezzünk meg a szigetország egyik legrégebben működő órájáról sem. Filmrajongóként ellátogathatunk az 1967-es filmből ismeretes Dr. Dolittle-házba. Ám a történelem szerelmesei és az ínyencfalatok kedvelői sem maradnak élmények nélkül, akik a helyi csemegék (sütemények, lekvárok stb.) közül válogathatnak kedvükre. A falu szívén áthömpölygő Bybrook-folyó, ahol sem utcai lámpák, sem tévé-antennák nem találhatók különleges atmoszférát kölcsönöznek az „Anglia legszebb faluja” címet elnyert településnek. A középkor itt nem sötét oldalával rukkolt elő, hiszen ekkor épült fel a falu ma is látható nagy része, ugyanakkor a helyi ruhaiparnak köszönhetően hosszú ideig virágzott a gazdasága is.

Gy. Linda
**********
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

Léteznek olyan meglátások is, melyek szerint miután átléptük emberéletünk e jelentékeny küszöbét, általában kétféleképpen reagálunk:

1. azt kívánjuk, hogy minden úgy maradjon, ahogy régen is volt; azzal az elgondolással, hogy ami ezidáig bevált, miért kellene azon bármiféle módosítást is végeznünk (legyen szó rutinról, hobbiról, időbeosztásról, életmódról stb.)

2. minden eddig elhalasztott, méltatlanul elmarasztalt bakancslistás teendőt ki szeretnénk pipálni. Úgy érezzük: most jött el a mi időnk. Az önmegvalósítás ideje. Tele vagyunk buzgalommal, tettvággyal, új-régi tervekkel. Teljes odaadással meg akarjuk élni, ki óhajtjuk aknázni életünk e nemes korszakát. Meglehet: idősebb korunkban érzünk leküzdhetetlen késztetést arra, hogy beiratkozzunk egy egyetemre, hogy megtanuljunk egy új nyelvet, hogy felfedezzünk érdekes helyeket, vagy hogy izgalmas tanfolyamokra beiratkozva pallérozzuk az elménket.

Szerencsére egyre többen kezdenek felfigyelni arra, hogy az emberi testet nem a célból „tervezték”, hogy folyamatos stresszhelyzeteknek legyen kitéve, és hogy megállás nélkül dolgozzon. Ennek előbb-utóbb megérezzük a túlnyomórészt negatív utóhatásait. Eleink bölcsen meg tudták teremteni a munkával töltött idő, valamint a pihenésre és feltöltődésre szánt időszak közötti egyensúlyt. Ismerték és követték a munka és pihenés, hétköznap és ünnep ritmusát. Napjainkban ez nem, illetve nem minden életkorban, kultúrában, gazdasági közegben tűnik egyértelműnek, és kivitelezhetőnek. Termelékenységre erőteljesen összpontosító gyorskorunkban is találhatunk kedv- és erőfeltöltő megoldásokat, melyekben örömünket lelhetjük, és melyek segíthetnek extra testi és mentális energiához jutni. Ilyenek lehetnek például a különféle hobbitevékenységek, melyek minden korosztály és minden érdeklődési kör számára nyújtanak alternatívákat.

A hobbik az idősebb korosztály számára különösen fontossá válhatnak, hiszen az eddig javarészt kenyérkereső munkával töltött idő átminősül, felszabadul. A gyerekek ekkorra már kirepülnek a családi fészekből és önálló életet kezdenek. A szabadidővel rendelkezés többé már nem elérhetetlennek tetsző, távolról kecsegtető luxus, hanem valóság.  A mentális és fizikai egészség fenntartása érdekében a hobbik is kimagasló szerepet töltenek be, és előnyeik között megemlíthetők a következők:

• az érdeklődési kör akár az új kapcsolatok, barátságok felé vezető utat is megnyithatja előttünk; a sajátunkéhoz hasonló kíváncsiságú, érdeklődésű emberekkel ismerkedhetünk meg (pl. klubok, összejövetelek, rendezvények, találkozók stb. keretén belül)
• a hobbik optimális megoldást kínálnak a feszültség-, szorongás- és stresszoldáshoz
• a számunkra kellemesnek bizonyuló, személyre szabható elfoglaltságok lehetővé teszik az énidő újabb szintekre emelését
• a szórakozva tanulás, tanulva szórakozás lehetőségek széles skálája tárulhat elénk
• az újszerű kihívások jótékony hatást gyakorolnak a kognitív egészségünk fenntartására
• néhány hobbi kiválóan alkalmas a fizikai jólét, a fittség megőrzése érdekében – pl. az úszás, tánc, a túrázás, a nordic walking, a kerékpározás stb.
• néhány foglalkozás, melyben örömünket leljük segít abban, hogy céltudatosabbak, energikusabbak, szenvedélyesebbek, boldogabbak legyünk.

Miért fordulópont a 40?

Széles körben elterjedt az az állásfoglalás, hogy az archaikus időkben az emberek várható életkora nagyjából 30-35 év között mozgott. Ez az átlagolás kissé leegyszerűsítettnek festhet, azonban, ha az akkoriban sűrűn dúló háborúk, járványok, higiéniai körülmények stb. problémáját vesszük figyelembe, már sokkal törékenyebbnek láthatjuk az akkori átlagéletkort. Bár 21. századi emberként megélni a 40. életévet nem tűnik oly nagy súlyú eseménynek, mégis mintha belénk lenne kódolva egyfajta „hála”, mely megálljt parancsolva nekünk gondolkodásra késztet bennünket. Ekkor sokan töprengenek az élet értelmén és értékén, visszatekintenek a maguk mögött hagyott esztendőkre, majd levonják a tanulságokat, önvizsgálatot tartanak, és tudatosabb tervszövögetésbe kezdenek.  Ennek a tudatos tervezésnek az egyik fő eleme a korábbi rossz szokásoktól való megszabadulás igénye. Többen ösztönösen éreznek rá arra, hogy a korábbi „napi egy alma az orvost távol tartja” viszonyulás helyét szükséges átadni egy fókuszáltabb, irányítottabb életmódvezetésnek, mely által nem csak az orvos, hanem a fölösleges aggodalmak és kellemetlenségek ugyancsak távol tarthatók.

A társadalom öregedéssel kapcsolatos avítt sztereotípiái nem könnyítik meg a negyvenesek és a negyven pluszosok életét. Egy exkluzív felmérés szerint (melyet a több mint hét évtizede működő Prevention egészségügyi információszolgáltató végzett) azonban kiderül, hogy az ebbe a korosztályba tartozó megkérdezettek magabiztosabbak, boldogabbak, kevésbé stresszesek, mint fiatalabb korukban. Hozzáfűzték, hogy az egészség kulcsfontosságúvá válik e korban.  A megkérdezett nők szerint csak kevéssé foglalkoztatják őket az öregedéssel járó fizikai változások tényei, és a ráncokkal vagy plusz kilókkal való foglalkozás helyett mérvadóbb számukra az, hogy optimistán tekintsenek előre.

Heather Dillaway szociológus, aki kutatásai során az 50, 60, 70 éves nőkre összpontosít elmondta, hogy az életkor előrehaladtával a magabiztosság és a bölcsesség is figyelemre méltóbb.  A Princeton Egyetem kutatása szerint, melynek során több mint 340 ezer 18 év feletti és idősebb korosztályhoz tartozó nőt megkérdeztek, a boldogság 50 éves kor után jelentősen megnövekedik. Meglepő módon a 80-as nők arról számoltak be, hogy sokkal elégedettebbek magukkal most, mint 18 éves korukban voltak.

Lássunk még néhány izgalmas szabadidős tevékenységet, melyekkel új fénytörésbe kerül a negyven feletti életmegélés- és értelmezés:

Fényképészet – mellyel a karácsonyi üdvözlőlapoktól a közös összejövetelekig mindent magunk örökíthetünk meg. Tipp: számos amatőr fotóklub található, melyekhez csatlakozva elsajátíthatjuk a fényképezéshez szükséges alapismereteket.

Családtörténet-kutatás – az online is hozzáférhetővé tett dokumentumoknak köszönhetően számos, az elődeinkkel kapcsolatos információhoz juthatunk hozzá, melyekkel lenyűgözhetjük a családunkat, környezetünket. A Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület honlapján például egy érdekfeszítő és szellemes beköszönővel találhatjuk szembe magunkat. Mindemellett pedig arról is biztosítanak bennünket, hogy megváltozik az életről alkotott eddigi elképzelésünk, világra való rálátásunk. Miközben magunk is egy új család tagjaivá formálódunk. Ez pedig nem más, mint a családtörténet-kutatóké.

Meséljünk az életünkről! – a történetmesélésnek ma is fontos szerepe van. Az emberek szívesen tanulnak a tapasztaltabbaktól, meghallgatják életbölcsességüket. Ha van egy történetünk, melyet örömmel megosztanánk másokkal, megtehetjük egy blog vagy vlog formájában is.

Hangszeren tanulni soha nem késő – mindezt pedig megtehetjük egy tanár segítségével tantermi oktatás formájában, ugyanakkor az internetnek köszönhetően akár online is elsajátíthatjuk az alaptudást.

Elő a százas listával! – végre elérkezett annak az ideje is, hogy kipipáljuk az „ezt mindenképpen el kell olvasnom” lajstromon szereplő könyveket. Akár egy könyvklubot is létrehozhatunk, ahol megosztjuk egymással az olvasmányokkal kapcsolatos gondolatainkat.

És… természetesen: személyre is szabhatjuk a hobbijainkat. Sőt! A fentiekben felsoroltakat tekinthetjük útmutatásoknak, azonban a lényeg abban mutatkozzon meg mindig, hogy: olyan tevékenységeket végezzünk, amelyekben örömünket leljük, és melyek erővel, energiával töltenek fel.

Felkészültél? Vigyázz… Negyvenpluszos kalandokra és hobbikra fel!

Gy. Linda
**********
Képek forrása: Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

A StudioTrend Interior lakberendezői, Ferenczi Éva és Hunyás-Tóth Adrienn

Ha a nyaralónk kialakítását az elejéről kezdjük, és lehetőségünk van építkezni, aktívan tervezni a teret, melyek a legfontosabb szempontok, amelyekre érdemes odafigyelni?

Hunyás-Tóth Adrienn: Épp most is dolgozunk egy ilyen projekten, ahol egy télikerttel ellátott nyaralót tervezünk. Itt például az egyik legfontosabb szempont az árnyékolás és a világítás volt. Ha kicsit nagyobb a keretünk, akkor az építkezés során érdemes lehet például fémszerkezetes, elektromos pergolát betervezni, ami távirányítóval vezérelhető. De felmerülhet a jacuzzi vagy merülődézsa betervezése is. Érdemes akár a megszokottól nagyobb ülőgarnitúrát választani a közösségi térbe, sőt még a kandalló is szóba jöhet, hiszen ezeket a tereket általában télen is használjuk. Mi arra is próbálunk figyelni, hogy a kültér és a beltér összhangban legyen. A nyaraló belterénél pedig leggyakrabban a fehér és a kék színeket, pasztell árnyalatokat használjuk, ami a vízpartra emlékeztet.

Ferenczi Éva: A világos színek használata valóban nagyon jót tesz ezeknek a tereknek, ilyenkor a nyarat behozzuk a lakásba is. Fontos szerepet kap az anyaghasználat: a fa, az uszadékfa különleges választás lehet. Szeretjük a nyitott tereket, ez már a térszervezés kezdeti szakaszában is fontos szempont. Különösen kedveltek az egyébként is népszerű amerikai konyhás megoldások. Ha télikertet tervezünk, ennek az üvegfalait nyáron ki tudjuk tárni: a lakás egészen nyitottá válik ilyenkor, egybeolvadva a kültérrel. Télen pedig az évszaknak megfelelő módon tudjuk használni ugyanezt a teret.

Szóba került az árnyékolás, és nem véletlenül, hiszen manapság különösen forrók a nyarak, erre pedig már a tervezéskor gondolni kell.

Adrienn: Ha van rá lehetőségünk, jó ötlet az okosotthonrendszerek telepítése. Ilyenkor a hűtést és a fűtést távolról is tudjuk irányítani, és mire hazaérünk, ideális hőmérséklet fogad bennünket. Erre már a tervezéskor fel kell készülni. Ha pedig egy már kész épületről beszélünk, akkor a már említett pergola is praktikus megoldás.

Éva: Ha valamivel kisebb a keretünk, akkor egy napvitorla is jó ötlet lehet. Ez stílusban is kicsit más, de mindkét esetben fontos, hogy a műszaki feltételeket átgondoljuk. A pergola fémszerkezetének például komoly súlya van, egy olyan terasznál, amely emeleten helyezkedik el, a statikai szempontok is életbe lépnek. Ilyenkor gyakran statikus véleményét is ki kell kérni, hogy egyáltalán megvalósítható-e, amit kitaláltunk. A napvitorla egy könnyedebb, egyszerűbb szerkezet, de ott is érdemes elővigyázatosnak lenni, ha ugyanis a szél belekap, és a szerkezet nincs elég stabilan rögzítve, könnyen baleset történhet.

Még a vízparti ingatlanoknál is fontos szempont lehet egy saját medence vagy jacuzzi.

Adrienn: Valóban azt tapasztaljuk, hogy ha lehetőség van rá, ezek teszik a legkényelmesebbé a nyaralókat. Remek dolog lemenni a Balaton-partra és felfrissülni, de főleg kisgyerekkel praktikus, ha erre otthon, családiasabb légkörben, egy tisztább vízben is lehetőség van. Van, aki este már nem szívesen megy le a vízpartra, de a nyári melegben mégis jól esik megmártózni a vízben. Ilyenkor jön nagyon jól a jacuzzi vagy a merülődézsa, vagy akár csak egy szabadtéri zuhany a teraszon.

Éva: A hagyományos medencék mellett egyre népszerűbbek a fűthető medencék, amiket télen is lehet használni. Egy baráti körben eltöltött esti koktélozásnál egy kerti medence nagyon kényelmes és szerethető megoldás.

Forrás: StudioTrend Interior

Sokunknak nincs lehetősége új ingatlant építeni, hanem szüleinktől, nagyszüleinktől jut a birtokunkba egy régebbi ház, talán nem is a legmodernebb, legkomfortosabb. Ha valaki viszonylag kevés pénzből, mégis ötletesen szeretne felfrissíteni egy ilyen nyaralót, mit tudtok neki javasolni?

Adrienn: Ahogy arról már volt szó, a színek használata nagyon meghatározó minden térben. Így sokat segít, ha csak a falakat fel tudjuk frissíteni új, világosabb pasztellszínekkel, fehérrel, kék árnyalatokkal, vagy esetleg beszerzünk olyan kiegészítőket, amelyek a vízpartra emlékeztetnek – ilyen például a kavicsok és a kagyló motívuma, a vasmacska, a kormánykerék, a hajókötél. Nem mindegy az sem, milyen anyagokat használunk a beltérben, a természetes anyagok, mint amilyen a len, és más vásznak, fel tudják dobni a nyaralónk hangulatát. Ha régi tárgyak is érkeznek az ingatlannal, akár ezek is felújíthatók, a bútorok újrakárpitozhatók, de a szekrények esetében egy egyszerű fogantyú csere is hozzájárulhat a vízparti hangulat kialakításához.

Éva: Manapság a dekorfestékek is nagyon divatosak, amelyeket magunk is használhatunk, de szakemberre is bízhatjuk a kivitelezést. Egy régi komódnak vagy konyhaszekrénynek akár így is új életet adhatunk, sőt, van, aki régi fapadlót is ilyen festékek használatával újít fel, akár teljes átfestéssel, vagy motívumok használatával.

És mi a helyzet az elavult vizesblokkokkal? Ha nem akarjuk leverni a régi burkolatokat, és teljes rombolást, majd újratervezést végezni, mit tehetünk? Mennyire tartósak például a ma népszerű csempefestékek, fóliák?

Éva: Ha a csempénk egyébként jó állapotban van, és nem kell attól félnünk, hogy leesik, nincs meglazulva, és csupán a dizájnt érezzük elavultnak, akkor bátran használjunk csempefestéket, mert ezek között nagyon megbízható fajták vannak. De akár különböző falpanelekkel, vagy vízálló tapétával is takarhatók, öltöztethetők a régi falfelületek. A már említett kiegészítők pedig a vizes helyiségek hangulatát is meghatározzák.

Talán legalább ennyien vagyunk, akiknek nincs saját nyaralója, a nyári hangulatot viszont nagyon szeretnénk becsempészni a saját otthonunkba. Sokat segíthet ilyenkor egy aprócska erkély vagy egy kellemes terasz is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalatotok?

Adrienn: A teraszok és erkélyek esetében érdekes megoldás négy évszakban gondolkozni, vagyis, hogy ezek a terek minden évszakban használhatók legyenek. Érdemes beszerezni az egyes évszakokhoz illő kiegészítőket, kialakítani a nyári és a téliesebb változatot ugyanarra a térre. Az erkélyen tavasszal és nyáron használhatunk műfüvet, szőnyeget. Az árnyékolással is tudunk játszani, itt is átgondolandó, hogyan tudnánk elhelyezni egy napernyőt, napvitorlát vagy bambuszrolókat. A kisebb erkélyek esetében praktikusak az összehajtható asztalok és székek, hiszen az sem mindegy, hogy ezeket hol tudjuk tárolni, ha megjön a rossz idő. A világítás esetében pedig nagyon kedveltek a különböző fényfüzérek, az IP-védett lámpatestek, akár álló, asztali- vagy fali típusról van szó.

Éva: Épp nemrég volt egy projektünk, ahol az egyik legnagyobb hangsúlyt a növények kapták. A lakás tulajdonosának a fehér volt a kedvenc színe, amit némi pinkkel és bordóval egészítettünk ki. Az erkélyre rengeteg színes virágot vásárolt a hölgy, de amikor elmentünk hozzá, megemlítette, hogy valahogy nem elégedett az összképpel. Egyszerűen a növények, amiket választott, nem illettek a lakás stílusához. Ekkor javasoltuk neki, hogy a színes növények helyett használjon fehér virágokat: sokfélét, de legyen mind fehér. Így a végeredmény nagyon elegáns lett.

Egyszóval az erkélyen a növények elhelyezése is izgalmas feladat. Nagyon érdekes és ötletes megoldás egy zsúrkocsi használata, amit egyszerűen mozgathatunk a kinti és a benti tér között. A teraszokon meghatározók lehetnek a grillezéshez használt eszközök, bútorok is, és amire elsőként nem mindenki szokott gondolni, a párásítók telepítése. Nem csupán az éttermekben látott ventilátoros megoldás működhet, a pergolák szélén is körbe lehet futtatni keskeny vízpára-fúvókákat, ami nagyban növeli a komfortfokozatot. A terasz esetében a téliesítés is fontos szempont, hiszen, ha a Balatonon például korcsolyázni is szeretünk, nem csak fürdeni, akkor a nyaralónkat télen is használhatjuk. Ilyenkor jó, ha a teraszunkat télikertként is tudjuk működtetni.

Forrás: StudioTrend Interior

Forrás: StudioTrend Interior

Forrás: StudioTrend Interior

A beltér és a kültér harmonikus kapcsolata minden évszakban fontos. Egy projektünkben például az is szempont volt, hogy a teraszról elénk táruló kis kert látványa nagyobbnak tűnjön, amit a kert végében elhelyezett növénycsoportok vagy díszfalak megvilágításával is el lehet érni. Egy másik, nemrég átadott projektnél pedig egy teraszként, illetve télikertként is működő teret alakítottunk ki, míg a kertben egy kis tó is helyet kapott, így nagyon izgalmas összhatása volt a térnek. Amellett, hogy a terasz egyik meghatározó pontja egy jacuzzi volt, a falakra szokatlan módon festményeket és tükröt helyeztünk el, ami visszatükrözte a kert látványát, a légiességet, a kék színeket és a tavat. Extra megoldásként egy bioetanol kandallót is beterveztünk, ami gondoskodik róla, hogy ez a tér télen-nyáron kivételes élményt nyújtson.

Bassler Eszter Kinga

**********
Képek forrása: StudioTrend Interior és Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

A nulladik perc – Orlai Produkció (fotó: Takács Attila)A nulladik perc egyik főszereplője egy gyönyörű fiatal lány, aki hozzámegy egy nála kétszer idősebb férfihoz – és ott van Madame Pie, az Ön karaktere, aki egyfajta pótanyaként terelgeti őt. Mi az, ami a korabeli női sorsokról kiderülhet ebből a darabból?

Udvaros Dorottya: Nem ez a fő fókusza a darabnak, a történet inkább arról szól, mennyi reménnyel vágott neki az emberiség a 20. századnak. A társadalom minden szintjén őszintén hitték, hogy beköszönt a béke kora, vége lesz a nélkülözésnek, eltűnnek a gondok, és mindenre találnak megoldást. A nulladik perc Szajna-parti hajósait, zsibárus és hajléktalan asszonyait is felizgatja a párizsi világkiállítás, kíváncsiak az ott látható csoda dolgokra, a különleges épületekre és találmányokra. És bár valóban robbanásszerű volt a fejlődés, a remények hamar elszálltak, hiszen alig telt el egy évtized, kitört az első világháború.  Tehát nem kifejezetten a női sorsokról van szó a darabban, hanem inkább arról, hogyan próbálnak hőseink, ezek a nehéz sorsú hajósok, rakodómunkások egymásba kapaszkodva túlélni.

Az én figurám, Madame Pie megpróbál minden körülmények között talpon maradni. Afféle Kurázsi mamára emlékeztető figura, akinek megvan az ereje és ami ugyanolyan fontos: megvan a kedve is a túléléshez. Nincs családja, nagy nehézségeken ment keresztül, átélt jó néhány tragédiát, mégsem egy megkeseredett, hanem egy reményekkel, pozitív várakozással teli embert látunk. Talán ő az, akit a szereplők közül a leginkább lenyűgöz a világkiállítás, és aki – többek között a technikai újdonságok miatt – a legtöbb optimizmussal szemléli a jövőt.

A nulladik perc – Orlai Produkció (fotó: Takács Attila)

Nagyon szimbolikus az 1900-as dátum, és visszatekintve hátborzongató, hogy mi az, ami ezután következett, annak ellenére, hogy a darab szereplői is milyen lelkesedéssel várják a 20. századot. Azért is kérdeztem rá a női sorsokra, mert engem nagyon megfogott a történetben, hogy itt van egy fiatal lány, Georgette, aki hozzámegy egy nála jóval idősebb férfihoz, és itt van Madame Pie, egy másik generáció, aki kicsit anyáskodik is a fiatal lány felett. Izgalmas ő kapcsolatuk. Vajon mi az oka Madame Pie ragaszkodásának és érzéseinek Georgette felé?

UD: Madame Pie rakodómunkások, hajósok között él, munkája ehhez a közeghez köti. Marcelt egészen fiatal korától ismeri, úgy tekint rá, mintha a „mentoráltja” lenne. Amikor elveszi Georgette-et, ezt a nála fiatalabb, nagyon szép, jó környékről való fiatal lányt, ő is örül, mert látja, hogy ez a két ember a kor- és a társadalmi különbség ellenére valóban szereti egymást. Becsüli és szereti Georgette-et azért, mert elhagyta a családját, odaköltözött a hajóra, jóval keményebb életkörülmények közé, hiszen neki is ugyanúgy ki kell venni a részét a cipekedésből, a rakodásból, mint a férfiaknak. Madame Pie úgy tekint a párra, mintha a gyerekei lennének, és nagyon igyekszik egyengetni a boldogságukat.

Aztán egyszer csak belép egy fiatalember a képbe. Hogy reagál erre a helyzetre a pótanya szerepben lévő Madame Pie?

UD: Női bölcsességgel. Pontosan tisztában van azzal, hogy egy házasság elfárad, ha a két embernek túl sok a teher, a munka, és túl nehéz az élet, ilyenkor pedig könnyen megtörténhet, hogy a kapcsolatba belép egy harmadik személy. Madame Pie viszont azt is látja, mennyire szoros a kötelék Georgette és Marcel között, és bízik abban, hogy kapcsolatuk helyreáll. Finoman terelgeti őket, de nem akar igazságot osztani. Nem hibáztat senkit, megérti Georgette-ot, Marcelt, de a „harmadikat”, Henryt, a rakodómunkás fiút is, és a maga élettapasztalatával megpróbálja a konfliktusokat elsimítani.

A nulladik perc – Orlai Produkció (fotó: Takács Attila)

Vajon az, hogy nincs családja, és Madame Pie mégsem keseredett meg, minek köszönhető? Ez egy afféle „morális” tartás, vagy egyszerűen adottság, esetleg az élettapasztalat?

UD: Ez mind együtt tette őt túlélővé. Ahhoz, hogy a reménytelennek tűnő helyzetekből képes legyen kimászni és továbblépni, szükséges az örökölt morális tartás, és biztosan kell ehhez az élettapasztalatokon nyugvó belső erő is, mert a történetből kiderül, hogy nagyon fiatalon elveszítette mindenkijét, és egyedül kellett neki megharcolni a nehézségekkel.

Mi az, ami Önnek a legérdekesebb, legszerethetőbb ebben a figurában?

UD: Az, hogy nem veszítette el a derűjét annak ellenére sem, hogy mindig küzdelmes volt az élete. Ez a derű pedig másokra is átsugárzik, ami nagyon szerethetővé teszi őt nem csupán a közvetlen környezetében, de feltételezhetően a szélesebb ismeretségi körében is.  Az sem véletlen, hogy általában olyan emberekhez vonzódunk, akikből sugárzik a pozitív életszemlélet. Ennek a kapcsolódásnak az igénye pedig, mint ahogy az igazán fontos emberi dolgok, mit sem változtak az évszázadok alatt.

Az Orlai Produkció A nulladik perc című előadása június 16-án volt látható először Göttinger Pál szerző rendezésében. Főszerepben: Udvaros Dorottya (Madame Pie), Pataki Ferenc (Marcel), László Lili (Georgette), Rohonyi Barnabás (Henry), Ficzere Béla (MÔle) és Grisnik Petra (Pötyi mama).

Bassler Eszter Kinga
**********
Képek forrása: Orlai Produkció/Takács Attila
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

Amikor az online és offline életben való forgolódásunk során mindenhonnan a termelékenység-fokozásra, lendületességre, a test és elme edzésére ösztönöznek bennünket, olykor – mintegy dacolva ezzel az ingergazdag „hadsereggel” – életre kel bennünk egy szavakba nehezen önthető meghitt életérzés iránti vágyódás. Mindezt az olasz lazaságot, a kellemes semmittevést, a háborítatlan tétlenség leírásárára alkalmas „Dolce far niente” (édes semmittevés) kifejezéssel tudjuk leginkább megragadni. Ugyanezt a fesztelen érzületet szemléltetik a francia „Doux rien” és a spanyol „Dulce far niente” kollokációk is. Az elégedett és zavartalan farniente állapotban a saját belső tartalékaink feltöltődése kerül előtérbe. Ilyenkor a mégoly ellazító masszázs, olvasás, sorozatnézés, vagy beszélgetés sem juthat szerephez, „csak” egyszerűen az adott pillanattal való együtt-rezdülés békessége.

Miért olyan nehéz lelkifurdalás nélkül semmit tenni?

Azonban többen tapasztalták, hogy ebbe az idilli életérzésbe bizony nem könnyű beleringatni, -simogatni felborzolt idegszálú, mindig aktív, szakadatlanul a hatékonyságra törekvő önmagunkat, hiszen egy szempillantás alatt kibillenthet ebből a lelkiismeret-furdalás.

Ez a fajta bűntudat egy sornyi láthatatlan érzéslepellel gondosan borított állapotból tör utat magának; ilyenkor a lazítást már-már lázadásként éljük meg. Hiszen míg közvetlen környezetünk szereplői szorgalmasan teszik a dolgukat, és egymás után pipálják ki a napi teendőlisták lépéseit, addig minket jobban érdekel a vízfelszín szemlélése, a madárcsicsergés hallgatása, a kék ég kémlelése, a pihenés, a ki sem mozdulás és a semmi izgalom élménye, valamint a mindezek megéléséből lassan kibomló jutalom: az elégedettség-érzés.

Semmit tenni nem könnyű! És mindaddig, amíg kesernyés érzések kavarognak bennünk, midőn leginkább a semmittevés örömének kívánnánk áldozni, az ezzel szorosan egybekapcsolódó „édes” érzés nem lép képbe. Ezt nem lehet erőltetni. Ennek, akár az olaszok esetében, magától értetődővé kell érnie.

Ha néha azon kapjuk magunkat, hogy az élet értelmén gondolkodunk, és keressük e létbeli szerepünket, helyünket és – ha úgy tetszik – küldetésünket előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a „miért kell folyamatosan tenni, teljesíteni, megállás nélkül bizonyítani?” kérdésével. Nincs ember, ki e hajszoltságban elkerülheti a kiégéshez, stresszhez vezető utat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a mindennapi lépéstartás mellett időt és teret engedjünk a lassításnak. Ha ezt megtesszük, lassan leválik a hályog a szemünkről, és érteni fogjuk, hogy mindez nem időpazarlás, nem valamiféle sehová sem vezető passzív és igénytelen tunyaság, hanem jólétünk elemi összetevője.

Tippek az édes semmittevés művészetének elsajátításához

Az olasz életérzés, a boldog ellazulás lelket és szellemet egyaránt feltöltő nem-tevékenység mindennapjainkba való beépítése már rövid távon is gyümölcsöző lehet. Mindeközben megtanulunk ellazulni, felfrissülni, átmenetileg „kihúzni” magunkat a rohanás-konnektorból, értékelni az életünket, hálásnak lenni mindenért, amink csak van. Alább felsorolunk néhány tippet, melyek kezdetben fogódzóként szolgálhatnak bennünket:

1. Formáljuk „időtlenné” (telefon, televízió, egyéb kütyük kikapcsolása révén) a vasárnapi és ünnepnapi családi, baráti ebédeket – leljük örömünket a finom és tápláló ételekben, a szokványos csevejek helyét adjuk át az egymást igazán, mélyen érteni, látni akaró minőségi beszélgetéseknek.
2. Keressünk egy mesés erdőt vagy parkot, ahol hosszú sétákat tehetünk; töltsük meg tüdőnket a tiszta levegővel, és tisztítsuk meg elménket a nehéz gondolatok terhétől.
3. Naponta több alkalommal is pár pillanat erejéig ajándékozzuk meg magunkat azzal, hogy csak szemlélődünk, és figyelünk a légzésünkre – lassan meg fogjuk érteni, hogy mindez jóval több puszta henyeségnél. Ezt követően szinte más fényben látjuk a világot.
4. Vacsora után egy pohár itallal, vagy egy bögre finom gyógyteával a kezünkben üljünk ki a teraszra vagy a kertbe, és élvezzük a csendet.
5. Ha csendben ülünk, ítélkezés-mentesen figyelünk, és ráhangolódunk a pillanatra, a most-ra, megtanulhatunk újra beleszerelmesedni az életbe, a létezésbe.
6. Napközben a kávénkat kortyolgatva hagyjuk, hogy gondolataink kavarogjanak – ne akarjuk megérteni, megítélni, elemezni azokat. Hamarosan egy nyugalommal telített elégedettségérzés fog elárasztani bennünket, miközben azt észleljük, hogy belül (!) mosolygunk, és az élet szépségein tűnődünk.

Egy olyan berendezkedésű világban, amely szinte megköveteli tőlünk a „mindent egyetlen nap alatt elérni” halogatásmentes és lassítást nem tűrő megvalósítását, igazán pihentető és megnyugtató érzés belemerülni egy másmilyenség-állapotba. Ez a tudatos elcsendesülés, ez az akaratlagos lelassulás elvezethet bennünket egy semmivel sem helyettesíthető pszichológiai jóléthez. Ez az édes semmittevés, a Dolce far niente.

Gy. Linda
**********
Képek forrása: Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

A kíváncsiság, a tudásszomj, a megismerni akarás már a tántoríthatatlan kisgyermekkori érdeklődésekben tetten érhető.  Ki ne találta volna szembe magát a gyermekek fürkésző tekintetével, szívós kíváncsiságaival, melyek olyan kérdésekbe burkolva lépnek színre, mint például a „miért kék az ég, zöld a fű, színes a szivárvány, esik az eső?” A makacsul halmozódó de miért?-ekben térdig gázolva talán magunk is visszanyerjük lelkes gyermeki kutatóvágyunk szikráit, melyek mint valamely ős-mozgatórugók újra aktiválódni látszanak e friss kérdészáporok közepette.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a felfedezők és utazók csupáncsak önnön folyton szomjúhozó kíváncsiságukat indultak el csillapítani a világjárás, és -feltérképezés kalandjára. Ám, mivel az ember társas lény, mibenlétének egyik alapeleme az élmények megosztása, a tudás átadása, ezért már a korai utazók is gondoskodtak arról, hogy tapasztalataik ne heverjenek magányos fiókok porlepte rejtekében. Útinaplók, útleírások, visszaemlékezések és beszámolók formájában adták át mind a kortársaknak, mind pedig az utókornak élményeiket. (A fogadtatások igen széles skálán mozogtak.) Mindaz, amit ma evidenciaként, vagy műveltségünk részeként kezelünk, a felfedező- és utazóelődök „kincsgyűjtögető” szorgalmának köszönhető.  Az alábbiakban három olyan bátor felfedező- és utazónőt mutatunk be, akik ma is példaként állhatnak előttünk.

Jeanne Baret – az első nő, aki körbeutazta kerek e világot

Jeanne Baret

A 18. század Franciaországának Poil nevű vidékén született Jeanne Baret életkörülményeit tekintetbe véve nem az lett volna az első gondolatkipattanásunk, hogy: valószínűleg ő lesz az első női világjáró, aki örökre beírja magát az emberiség történelmébe. Mit is remélhetett egy Loire-völgyi szegény család sarja, a merev szemléletű 1700-as évek közepén, főként lányként? Szűkölködő kisfalujából egy közeli városba, Toulon-aux-Arroix-ba menekült, ahol egy Philibert Commerson nevű botanikus és természettudós házvezetőnőjeként jutott munkához. Munkaadója rövid idő alatt bevonta a fiatal, ambiciózus Jeanne-t a botanikai munkáiba. Jeanne minden alkalmat megragadva autodidakta módon botanikussá érlelte magát, így nemsokára a Commerson házvezetőnője szerepet felcserélhette botanikai asszisztensire, és ezzel elindult példaértékű pályafutása.

Commerson betegeskedései miatt nélkülözhetetlenné vált Jeanne munkája, így amikor a természettudóst felkérték, hogy csatlakozzon a Bougainville-i expedícióhoz, eltökélt szándéka volt Jeanne-t is magával vinni az útra. A rendkívül intelligens és megingathatatlan fiatal (27 éves) nő elvarázsolta (a 40 éves) Commercont. Olyannyira, hogy az immár mind a szakmában, mind a magánéletben egymásra talált botanikus-pár, mintegy dacolva a francia haditengerészet azon rendeletével, mely megtiltotta a nők itteni részvételét kidolgozott egy merész tervet.  A terv úgy festett, hogy Commercon állandósult betegségére hivatkozva asszisztense nélkül nem kívánta elvállalni a felfedezőutat. Jeanne így férfiruhát öltve magára 1766 decemberében szállt végül a felfedezők Etoile névre keresztelt hajójára (ahol Jean-ként mutatkozott be). Az expedíció során a Commercon és Jeanne alkotta felfedezőpáros két év alatt több mint hatezer növényt gyűjtött és azonosított.

Harriet Chalmers Adams – az amerikai Mrs. Marco Polo

Harriet Chalmers Adams

Az 1875-ben napvilágot látott Harriet Chalmers Adams felfedezővé válását nagymértékben befolyásolták a gyermekkori impressziók. A kíváncsi természetű apjával töltött idő, a magánoktatás és a rengeteg olvasás ugrókötelező, kézimunkázó kislányból világot látni és érteni kívánó utazóvá formálták. A vágymegvalósítás érdekében kész volt lépéseket tenni, ezért megtanulta a spanyol, francia, portugál, olasz és német nyelveket.

Geográfusként, újságíróként, felfedezőként több mint 160 ezer km dél-amerikai utat tett meg. Két évtizedet felölelő Latin-Amerikával kapcsolatos tudását és szakértelmét több területen is gyümölcsöztetni tudta (köztük a tudomány és a magánipar). Akár egy 21. századi világjáró blogger is büszkélkedhetne a földrajzi társaság berkeiben Mrs. Marco Poloként, és a megtisztelő „a világ legnagyobb felfedezőnőjeként” is emlegetett Harriet eredményeivel. Az 1900-as évek elején Franklin Pierce Adams feleségeként egy gőzhajóra szálltak és a San Francisco-öbölből Dél-Amerika országainak bebarangolására utaztak.  Útjairól naplót vezetett, előadásokat tartott és megosztó cikkeket írt – a kulturális hasonlóságokról és különbözőségekről – a National Geographicnál. Az első világháború alatt a Harper Magazine egyetlen női haditudósítójaként csatajeleneteket fotózott. Halála előtt azt nyilatkozta, hogy egy a különös, a titokzatos felfedezésére vágyó nőt nem lehet otthon marasztalni, hiszen ugyanúgy elmegy felfedezni, kíváncsiságát csillapítani bárhová, ahogy férfitársai teszik.

Sarah Marquis – az apostolok lován világutazó

Sarah Marquis

A gyalogosan megtett felfedezőutaknak ma is rendkívüli erejük van. Különlegessé, személyessé, életízűbbé teszik az utazást. Erről tanúskodik Sarah Marquis, az 1972-ben Svájcban született  rettenthetetlen gyalogkalandor is, aki 2010 és 2013 között  Oroszországból Ausztráliába sétált. Útját a test fájdalmának és kényelemvágyával való harcolás, a veszélyes vadállatokkal, drogcsempészekkel és trópusi betegségekkel való folyamatos farkasszemnézés kísérte. 2014-ben a National Geographic az év kalandorai közé sorolta. Útjairól beszámolókat, könyveket ír – többek között a Wild by Nature címűt. Az internetszerte fellelhető több mint 300 inspiráló előadását magunk is megtekinthetjük. Többek között ezt a 2015-ben, Genfben készült TED talk ( https://www.youtube.com/watch?v=caA5YRF6S9Q ) élménybeszámolójából is erőt, ihletet meríthetünk. Beszédében többek között az is elhangzik, hogy nem vált felfedezővé, hanem annak született. Ahogy minden emberben kisgyerekként még ott virul a felfedezés, a mindent tudni akarás vágya. Éppen ezért mindig is rajongott azért a saját belső gyermeki énjéért, akinek a szavára, ösztönzésére hallgatva végül világutazóvá válhatott.

 Gy. Linda
**********
Képek forrása: Canva valamint itt, itt és innen
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!

Csontváry Kosztka Tivadar 1853. július 5-én született a Szlovákiában található Kisszebenben. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész volt, mellette pedig rendőrkapitányi és postai feladatokat is ellátott. A kis Tivadart már gyerekkorában hatalmas tragédia érte. A várost sújtó 1863-as tűzvész során, amíg édesapja épp a tűzoltás megszervezésével foglalkozott, Bella nővére a tűz áldozatává vált. Sokak szerint őt ábrázolja a rejtélyes, Pirosruhás gyermek c. festmény.

Később apja nyomdokai lépve, Budapesten járt egyetemre, hogy gyógyszerésznek tanuljon. Sikeresen meg is valósította a célját, és patikusként kezdett dolgozni az iskola után.

Patikusból világjáró festő lett

1880-ban egy őszi délutánon leült a patika elé, és lerajzolta egy vénycédula hátuljára a szemközti ökrös szekeret. A patikavezetőt teljesen ámulatba ejtette, és ahogy az Csontváry önéletrajzban olvasható, azt mondta: „Mit csinál: hisz maga festőnek született.” Ezután pedig egy hangot hallott, ami azt mondta: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”

„Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

Egy évvel később már Rómában is találta magát, ahol a Vatikán képtáraiban a legnagyobb festőktől inspirálódott, köztük természetesen Raffaellotól. Ezután megjárta Párizst, ahol találkozott Munkácsy-val, majd visszatért Szentesre a patikába. Az volt az álma, hogy saját gyógyszertárat nyit Gácson, amihez meg is kapta az engedélyt. Még évekig dolgozott patikusként, hogy elegendő pénze legyen a további utazásokra, és elmerülhessen a festészetben, amit 41 éves korától kezdve meg is tett. Habár rövid ideig, de eleinte olyanok keze alatt tanult, mint Hollósy Simon és Friedrich Kallmorgen, majd Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát autodidakta módon. Megjárta Dalmáciát, Olaszországot, Németországot, később Egyiptomban, Palesztinában, és Athénban is járt. Időközben, 1902-ben megfestette a Selmecbánya látképe című művét. Az athéni útjáról a Kocsizás újholdnál Athénban, valamint a Jupiter-templom romjai Athénban című képei tanúskodnak. Minden egyes utazása inspiráló hatással volt rá, és néha akár több négyzetméteres vásznon örökítette meg a világ kis darabkáit, mint amilyen a Nagy-Tarpatak a Tátrában vagy A taorminai görög színház romjai.1906-ban festette meg a fő művének érzett legnagyobb képét, a Naptemplom Baalbekbent. A libanoni hegyekben töltött ideje ihlette másik két nagy művét, a Magányos cédrus-t és a Zarándoklás a cédrusfához. Egy évvel később, 1908-ban festette meg a Mária kútja és a Marokkói tanító képeket. 1909-ben Nápolyban készült az utolsó befejezett festménye, a Sétalovaglás a tengerparton. Utána már főleg az írásnak szentelte az idejét, és filozófiai műveket, röpiratokat jelentetett meg, valamint előadásokat is tartott.

„Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörűségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, ha szerényebben, kevesebb munkával megél s ráér a pihenésre s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére.”

A mai napig találgatják, hogy őrült volt-e

A kritikusok szerint az 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című képen már láthatók voltak a skizofrénia jelei. Ám a festőt sosem kezelték hivatalosan a nevezett betegség miatt. Czeizel Endre is tanulmányozta, és a boncolási jegyzőkönyv, valamint a kiterjedt kutatómunka végén arra a következtetésre jutott: Csontváry nem volt őrült. De az igaz, hogy 1915-től folyamatosan romlott az egészségi állapota. Két évvel később eladta patikáját, és 1919. június 20-án jobblétre szenderült a budapesti Új Szent János Kórházban. Az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Nem olajfestéket használt

Tévesen olajfestményekként határozzák meg képeit, holott a saját maga által kevert festékkel alkotott, de mivel nem tudni pontosan miket használt, így az olajfesték maradt meg a köztudatban.  A Magyar Nemzeti Galéria két kutatást is támogatott a hatvanas években, és sikerült megállapítani, hogy egy temperához hasonlító festékkel dolgozott. Évtizedekkel később, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött képeket is megvizsgálták és bebizonyosodott: olajmentes festékkel dolgozott.

„Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük.”

Saját maga nevezte el a stílusát

Kétség sem fér ahhoz, hogy mennyire egyedi, sajátos volt Csontváry stílusa, aki nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem. De lehet találni a képeiben egy kis szimbolizmust, realizmust, szürrealizmust, expresszionizmust, posztimpresszionizmust, ám ő „napút” festőként jellemezte önmagát. Szenvedélye volt a fény és a levegő együttesének megjelenítése, ugyanis kutatta a különböző napszakok színvilágát, és természetét. Ezek pedig mind-mind visszaköszönnek képei színvilágánál a ragyogó sárgától kezdve a tüzes pirosig. Sok esetben a harsány színeket a motívum felerősítésére használta, és gyakran a festékréteg vastagsága, a kidomborítás is ezt a célt szolgálta. De nemcsak a nap és a fények szerelmese volt, hanem gyerekkora óta az egész természeté, ami valamilyen formában minden képéről visszaköszön.

Tisztelgés a zseni előtt

Közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum a születésének 170 éves évfordulóját. A Szépművészetiben egyesült a két  gyűjtemény, ahol a zseniális festő 45 művét tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás 2023. július 16-ig látogatható, utána augusztusban Pécsre költözik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. Legendássá vált, híres képei mellett helyet kapott az első figurális festménye, az 1894-es Almát hámozó öregasszony című alkotása is.

„Az élet nem elmélet, az élet valóság, amely kötelességgel jár mindennel és mindenkivel szemben.”

Wadolowski-Balogh Orsolya

**********
Képek forrása: Kiemelt kép/Wikipédia (Csontváry: Önarckép) és Szépművészeti Múzeum Facebook oldala
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél