A stresszt nem tudjuk kikerülni a hétköznapokban, azonban megtanulhatjuk megfelelően kezelni, ezzel csökkentve az általa okozott károkat. Ha figyeljük magunkat, megtudhatjuk milyen testi tünetek kísérik a stresszt vagy a szorongást. Van, aki fáradékonnyá válik és vannak, akik alvásproblémákkal küzdenek miatta. A kiszáradt száj, az izzadás, a megfeszült izmok vagy a fejfájás is összefügghet a minket ért stresszel.
A testünk és a tudatunk hat egymásra
Jó, ha tisztában vagyunk vele mi okozza a stresszt a számunkra és hogyan reagál rá a szervezetünk. A test és a tudat hat egymásra. Ha a testünket el tudjuk lazítani, akkor az érzéseink is követni fogják. Egy érzelmileg megterhelő nehéz helyzetben, ha odafigyelünk a légzésünkre azzal az elménknek is üzenünk. Stresszhelyzetben a felszínes légzés fenntartja vagy akár tovább is fokozhatja a feszült állapotot. Azzal, hogy lassabban és mélyebben lélegzünk sokat tehetünk a nyugodtabb állapot eléréséért. A tudatos lassú kilégzéssel ellazulnak az izmok és csökken bennünk a feszültség. Ha a levegőt az orrunkon át szívjuk be élénkebbé válik a vérkeringésünk, a beáramló levegőt felmelegíti, portalanítja és párásítja.
A nyugodt alvás
A sok stressz és a szorongás alvásproblémákhoz vezethet, a nyugodt éjszakai pihenés hiánya pedig csökkenti a teljesítményt, romlik a memória, lanyhul az éberség. Ha ez az állapot állandósul, annak szorongás és depresszió lehet a vége.
Alvási nehézségek esetén:
- Csak abban az esetben menjünk aludni, ha valóban elálmosodtunk
- Az ágyat kizárólag alvásra használjuk, ez alól természetesen kivétel a szeretkezés
- Ha nem sikerül elaludni 10 percen belül, akkor jobb inkább felkelni és olvasni, az ágyhoz az alvás kapcsolódjon
- Érdemes reggelente azonos időpontban felkelni, ezzel hozzásegítjük a testünket, hogy felvegyen egy egyenletes alvási ritmust
- A rossz alvók jobb, ha nem iktatnak be délutáni szunyókálást
Stressz az, amit mi annak tekintünk
Ha például nagy tömeg előtt kell előadást tartanunk arra gondoljunk úgy, mint egy remek lehetőségre, ahol szakértőként nagy ismeretségre tehetünk szert. Másik előny, amit ebből kovácsolhatunk, hogy szélesíthetjük a kapcsolatrendszerünket. Az érzéseinket befolyásolhatjuk, az irányítás a mi kezünkben van. Mindent mi címkézünk fejben, erre érdemes tudatosan odafigyelni.
A stresszre úgy is gondolhatunk, mint egy teljesítménynövelő lehetőségre, tehát negatív helyett pozitívnak értékeljük az adott helyzetet. Nyilván nem lehet minden stresszhelyzetet pozitívnak tekinteni. Ebben az esetben a legjobb, ha elfogadjuk, amin nem tudunk változtatni, energiapazarlás azon aggodalmaskodni hogyan lehetne másként.
Ne legyen idő az aggódásra
Ha túl aggodalmaskodók vagyunk a legjobb, ha nem hagyunk magunknak erre időt. Foglaljuk le magunkat számunkra kedvelt tevékenységekkel. Ha túl sok a megterhelő gondolat a fejünkben akkor jobb, ha kijelölünk 30 percnyi időt a napunkból, amit az aggódásnak szentelünk, de ezen túl nem foglalkozunk a témával.
Van olyan téves nézőpont miszerint aki erőteljesen hangot ad az érzelmeinek az könnyebben feldolgozza őket. Ez esetben inkább az az érvényes, minél inkább teret engedünk a negatív érzelmeinknek azokat annál inkább felerősítjük, ahelyett, hogy lecsendesítenénk őket. Ha kibeszéljük magunkból őket az segíthet a feldolgozásban, csak ne engedjük magunkat teljesen elmerülni az önsajnálatban.
Relaxáljunk
A relaxálás bármilyen módja segíthet csökkenteni a bennünk tomboló feszültséget. Ilyesmiket akár stresszkezelés tréning keretei között is elsajátíthatunk. A legegyszerűbb relaxációs technika, ha gondolatban a lábujjunktól a fejünk búbjáig egyenként először megfeszítjük majd ellazítjuk az izmainkat. Némi gyakorlás után a feszítést el is hagyhatjuk, anélkül is menni fog a lazítás. Ha ehhez egy érzést is társítunk pl. „nyugodt vagyok” és akár egy képet ahogyan fekszel a pihenő foteledben, akár a képpel és gondolattal is elérhető a relaxált állapot.
A sport is remek feszültségoldó, de nem kell azonnal a maratont lefutni. Találjuk meg a nekünk való sportot, ahol le tudjuk vezetni a feszültséget.
Kutatások eredményei bizonyítják, hogy a rendszeres sportnak szorongáscsökkentő hatása van, az intenzitás növelésével növekszik a stresszoldó hatás, főleg a hölgyeknél.
Katona Andrea
***********
Képek forrása: Canva
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb történésekről? Kérd hírlevelemet: itt
Kérdésed van vagy együttműködés érdekel? Vedd fel velem a kapcsolatot: itt
A közösségi oldalakon is megtalálsz:
Női Szalon Facebook
Női Szalon Instagram
Női Szalon Pinterest
Köszönöm szépen!
Zsuzsa/Női Szalon
