Egy kalandokkal teli, felejthetetlen közös utazás

Női Szalon

„Én egy életre szóló kalandot tudtam adni a nagymamámnak, ő pedig képes volt megláttatni velem magát az életet.”

Brad és Joy Ryan szívmelengető története

Brad Ryan és a nagymamája, Joy Ryan, ugyanabban a kis ohiói városkában éltek, Duncan Falls-ban. Szinte sohasem tették ki a lábukat erről az aprócska településről. Brad legelőször 20 éves korában vetett véget ennek a hagyománynak, akkor is csak azért, hogy állatorvosi tanulmányait megkezdje, Joy pedig továbbra is évente kizárólag egyszer hagyta el a várost, amikor a férjével horgásztúrára indult Floridába.

Brad gyerekkorában, ők ketten, nagyon közel álltak egymáshoz, de a fiú szüleinek válása éket vert a kapcsolatukba. Az unoka tíz éven keresztül nem is beszélt apai nagymamájával, ugyanis a válást követően édesanyjánál maradt.

Brad Ryan az Ohiói Állami Egyetem állatorvosi karának másodéves hallgatója volt, amikor 2015-ben az egyik osztálytársa öngyilkosságot követett el. A hír mélyen lesújtotta Brad-et, mivel ő maga is depresszióval küzdött és gyakran foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata.

Brad számára az egyetlen helyet, ahol a lelke gyógyírra találhatott, a természet jelentette.

Emlékezett, hogy nagymamája egyszer szomorúan megjegyezte, még sohasem látta a hegyeket és az óceánt, csak a TV-ben. Úgy érezte, hogy meg akarja adni neki ezt az élményt, felhívta őt, és megkérdezte, van-e kedve vele tartani egy hétvégi kirándulásra a Great Smokey Mountain Nemzeti Parkba.

A nagymama, Joy Ryan már 20 éve özvegyen élte szerény életét. Három fia közül kettő még csak a 40-es éveiben járt, amikor elveszítette őket. Sikerült legyőznie a leukémiát és felépülnie a visszatérő tüdőgyulladásokból, és bár félretett pénze nem volt, amiből akárcsak egyetlen kirándulást is megengedhetett volna magának, mégis örömmel igent mondott unokájának.

Hajnali 1 órakor, szakadó esőben érkeztek meg a nemzeti park területén fekvő táborhelyre, a lelkes nagymama pedig esernyőt tartott Brad feje fölé, miközben a harmincas éveiben járó unoka a sátruk felállításán munkálkodott. Az akkor 85 éves Joy Ryan, élete első éjszakáját töltötte a szabad ég alatt, egy sátorban.

Az első kirándulásuk annyira jól sikerült, hogy elhatározták, együtt fognak ellátogatni az Egyesült Államok mind a 62 nemzeti parkjába.

Hirtelen jött ötlettől vezérelt, közösen megálmodott és megtervezett kiruccanásaikról, amelyek bővelkedtek fárasztó, örömteli, mulatságos és veszélyes helyzetekben egyaránt, Joy nagymama a következőképpen vélekedett:

„Persze, néha azért elfáradtam, de mi lett volna a másik lehetőség? Hogy otthon maradjak? Azt már nem! Várakozással tekintek az életemre. Elvesztettem a fiaimat és a férjemet, aztán lépésről lépésre haladtam és egy nap, amikor körbenéztem, ráébredtem, hogy mások sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint én. Azóta minden reggel, amikor felébredek, hálát adok Istennek, hogy egy újabb nappal ajándékoz meg, majd szép lassan továbbvánszorgok.” – fejtette ki életfilozófiáját a jelenleg 91 éves Joy Ryan.

Brad Ryan és nagymamája, Joy, jelenleg is életük legcsodálatosabb, kalandokkal teli utazásán vesznek részt, amely már hatodik éve tart. Elszántságukat nem volt képes megtörni sem a világjárvány, sem a térdműtét, amelyen Joy nagyinak át kellett esnie. Azóta botjára támaszkodva mássza meg a hegyeket, ügyelve arra, hogy a fájdalomcsillapító krém mindig a keze ügyében legyen.

„Az emberek talán azt mondhatják, ’Te már túl öreg vagy ehhez!’ Én pedig azt válaszolom: ’Felejtsd el! Mindenképpen meg kell próbálni. Tedd meg ma, vagy holnap már bánni fogod. Senkinek sem ártasz vele, ha legalább egyszer megpróbálod, és ha nincs kedvedre, akkor nem kell megtenned többé. De ha meg sem próbálod, akkor sohasem fogod megtudni, hogy élvezted volna, vagy sem.” – mondogatja Joy nagyi.

Grandma Joy’s Road Trip

Az országjáráshoz szükséges pénz előteremtése érdekében Brad elkezdett könyvet írni kalandjaikról és a csodálatos tájakról, amelyeket láthattak, létrehozta a “Grandma Joy’s Road Trip” közösségi finanszírozáson alapuló, GoFundMe oldalát és folyamatosan dokumentálja utazásaikat az Instagramon “Grandma Joy’s Road Trip” címmel, amelynek jelenleg több mint 57 000 követője van.

„Láttunk grizzliket és egyszer megkergetett minket egy jávorszarvas is… nagyon gázos helyzet volt!…és nagymama sajnálatos módon belefutott egy meztelen fürdőzőbe a Yellowstone Park egyik tavának partján,  nem messze onnan pedig egy bölénycsorda állta az utunkat, emiatt négy órán át szinte moccanni sem mertünk. De sétáltunk vörösfenyőerdőkben és megnéztük a naplementét a Grand Kanyonnál. A Channel Islands Nemzeti Parkban hosszúszárnyú bálnákkal és delfinekkel, az Everglades Nemzeti Parkban pedig aligátorokkal és lamantinokkal találkoztunk. És kiderült, hogy a nagyi kedvenc állata, mindazok közül, amiket eddig látott, a prérikutya, ami azért egy kicsit mulatságos.” – mesélte Brad.

A közösen eltöltött idő legértékesebb ajándékára azonban nem csupán a kalandozás és a rekordnak számító célkitűzés megvalósításában találtak rá. A nyílt és őszinte beszélgetések – amelyek sokszor nem voltak felhőtlennek mondhatók -, segítették őket ahhoz, hogy ismét egymásra találjanak, és lassan visszaépítsék egymás között azt a bizalmat, amely mára elválaszthatatlanná teszi őket.

„A parkok csak a hátterét adják azoknak a dolgoknak, amelyek a felszínre törtek az autóban eltöltött,  hosszú órák során. Előtörtek az emlékek, és a nagymamám olyan történeteket mesélt, például arról, hogyan ismerkedtek meg a nagyapámmal, amikről én nem is tudtam. Egy kész aranybánya van a nagyszülők fejében, tele családi sztorikkal. Végre szilárd talaj érzek a lábam alatt úgy, ahogyan korábban még soha. Ez az érzés, ez az öröm volt az, ami tényleg hiányzott az életemből. ” – magyarázta el Brad.

Egy idő után, ahogyan újabb és újabb meglátogatott parkot húztak ki a bakancslistájukról, Brad elkezdte a nagymamája szemén keresztül látni a környező világot. A nagymama tudatában volt, hogy minden egyes pillanatban először és valószínűleg utoljára látja a természetnek ezen csodáit, és ez teljesen megváltoztatta Brad természethez fűződő látásmódját is. A világot immár egy, a nyolcvanas-kilencvenes éveit taposó, kissé már lelassult tempót diktáló ember ütemében szemlélhette, így amikor Joy nagymama megállt, hogy megcsodálja a pókhálón szikrázó napsugarakat, akkor ő is így tett.

„Korábban a kapcsolatom a természettel kimerült abban. hogy ’hány hegyet és milyen gyorsan tudok megmászni, mondjuk öt nap alatt?’ Az ilyen és ehhez hasonló teljesítmények kitűzésével próbáltam kitölteni az űrt, ami akkoriban az életemben tátongott. Ahogy azonban lelassultam arra a tempóra, ami a nagymamámnak kényelmes volt, és közösen megvitattuk azokat a dolgokat, amelyeket az utunk során láttunk, a természet egy olyan világa nyílt meg számomra, ami mellett amúgy elszáguldottam volna.” – emlékezett vissza Brad.

Ez az intergenerációs páros eddig több mint 60 000 kilométert tett meg. Tavaly meglátogatták Alaszka nemzeti parkjait, és ahhoz, hogy megvalósítsák közös céljukat, most már csak egyetlen helyszín van hátra, az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó Amerikai Szamoa, valahol félúton Hawaii és Új-Zéland között.

Neked ajánlott >
Új élet 60 felett! Katrin, aki a saját kezébe vette a sorsát
Neked ajánlott >
Egy különleges és vidám 90. születésnapi fotózás

**********
Képek forrása: innen
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb történésekről? Kérd hírlevelemet: itt
Kérdésed van vagy együttműködés érdekel? Vedd fel velem a kapcsolatot: itt
A közösségi oldalakon is megtalálsz:
Női Szalon Facebook
Női Szalon Instagram
Női Szalon Pinterest
Köszönöm szépen!
Zsuzsa/Női Szalon

Női Szalon ajánló