Lélekpaletta Alkotóház! Egy álom valóra válik – Andrea története

Női Szalon

Nem olyan régen közzétettem egy felhívást. Olyan korunkbeli, 40 év feletti nők történeteit vártam/várom, akik valamilyen módon változtattak az addigi életükön vagy új dolgokba fogtak.
A részleteket itt olvashatjátok.

Jöjjön most Andrea (49) története, aki egy dédelgetett vágyálmát valósította meg bátorsággal, hittel, szenvedéllyel:

Vascsák Andrea

“Egyszer azt hallottam valakitől, hogy: “A hagyományt nem őrizni, hanem művelni kell!” Milyen nagy igazság!
A LÉLEKPALETTA Alkotóházban erre bizony van lehetőség. Egy régi parasztház, korhű bútorokkal, olyan táj, ahol a történelem benne van a levegőben. Ilyen környezetben az alkotás könnyen megy!

Közel ötvenhez vált valóra egy régi vágy, úgy érzem megérte belevágni!
Íme az én történetem:

Úgy gondolom, hogy sokunknak szüksége van valami „indítóra”, valamire, ami arra az egy lépés megtételére késztet, ami még hiányzik, hogy bele merjünk vágni egy dédelgetett terv megvalósításába.  Így van ez minden életszakaszban, de különösen 40 éves korunk fölött. Tapasztalatból beszélek, velem is így történt.

Az én történetem pontosan úgy kezdődik, mint az „átlag” (vagy ha úgy fogalmazok” többség”) életet élő nők története. Húszas éveim közepétől, a klasszikus sémát követve belevetettem magam a feleség, majd az anya szerepbe. Mindezeknek akkor és ott volt az ideje… Figyelmem és energiám a munkám mellett 100%-ban a családé volt. Nem éreztem úgy, hogy nem lenne tartalommal teli az életem, soha nem unatkoztam s ez így volt rendjén. Ma sem csinálnám másképp.

Pár évvel ezelőtt nagy hangsúlyt kapott az életemben az alkotás. Mindig is jelen volt, rajzoltam, varrtam, dekoráltam stb., de egyre nagyobb teret kapott a rajzolás. Imádom a rajzszenet, mai napig az a kedvenc. Hobbimmá vált, egyre azon kaptam magam, hogy amint van egy kis szabadidőm, rajzolok. A portrérajzolás a kedvencem, imádott gyerekeim jól sikerült portrérajza után egyre bátrabban fogtam bele a következőbe, majd a következőbe…

Egy bizonyos kor fölött szerez az ember lánya némi bölcsességet is és tudtam, magamra is kell időt szánni, hogy „jóban legyek magammal”, mert ez nagyon fontos a köröttem élőknek is. Mi több, jól felfogott érdeke!

Nos eddig semmi rendkívüli, bizonyára sokaknak ismerős élethelyzet. Talán a folytatás lehet érdekes s egyben inspiráló mások számára:

Az otthoni rajzolgatás mára már kinőtte önmagát.

 

2018-ban lehetőségem nyílt egy önálló kiállításra. A megnyitóra sokan eljöttek s velem együtt örültek az alkalomnak. Akkor éreztem először, hogy immár nem csak én lelem örömem az alkotásban, hanem mások számára is hatással vannak a munkáim, érzelmeket közvetítenek, gondolatokat ébresztenek. Boldoggá tett ez az érzés. Itt még mindig kerestem az utam, éreztem ez még csak egy állomás, de nem a végcél. A célhoz akkor értem, amikor rájöttem, hogy az jelentené a számomra a legtöbb örömöt, ha megmutathatnám másoknak, milyen sokat jelent az alkotás öröme. Így kezdődött…

Régóta foglalkoztat az a dolog, hogyan lehetne egy olyan közösségben lenni, akik velem együtt szeretnének hódolni az alkotás örömének, nem hivatásos művészekkel, olyanokkal, akiknek a lelkük mindig benne van abban, amit alkotnak.
Ma, az internet világa számos olyan lehetőséget kínál, ahol online részt vehetünk bármilyen oktatásban, élmény festésben. Van, akinek ez teljesen testhezálló, a leckékhez bármikor hozzáférnek, saját ritmusban lehet fejlődni tanulni. Megvan ennek is a jó oldala, nem vitás. Viszont én még az a generáció része vagyok, akik jobban érzik magukat, ha személyesen vesznek részt a tanfolyamon, ha tanulni akarnak, Akik ritkán rendelnek maguknak ruhát, cipőt, bármit, mert szeretik tapintani, felpróbálni azt amiért pénzt adnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az egyik-vagy a másik módszer jobb, vagy rosszabb, hanem MÁS!

Ez az igény vezetett el oda, hogy testet öltött bennem a gondolat, hogy megvalósítsam régi vágyam: Néhány napot eltölteni egy közösséggel, akik alkotni vágynak, hasznos információkat cserélhetnek egymással egy olyan helyen, ami annyi plusz élménnyel és inspirációval tölt el, ami hosszú időn keresztül elkísér majd. Azt mindenki tudja, hogy nem kell művésznek lenni ahhoz, hogy alkossunk valamit.

Ez volt az ötlet, amelynek csírája kibontakozott a fejemben, s belevágtam.

Megszerveztem az első alkotós hétvégét pár emberrel Tornaszentandráson. Évekkel ezelőtt kirándulóként jártam ott és magával ragadott a település bája, légköre és az ott élő emberek vendégszeretete.

A résztvevők azon túl, hogy a teljes kikapcsolódást élvezve tértek haza, magukkal vihettek egy akril festékkel készült képet is. Sokan nem hittek abban, hogy képesek ezt megalkotni, de én tudtam, hogy mindenkiben ott lakozik a művész, csak ki kell csalogatni. Az első ilyen jól sikerült hétvége után biztos voltam benne ez az, amit szabadidőmben csinálni szeretnék. Több ilyen hétvégét szervezni, elcsendesedést és feltöltődést nyújtani embereknek, akik nyitottak erre.

Merész ötlettől vezérelve vettem egy parasztházat Tornaszentandráson, hogy helyet adjak magam és mások számára is az alkotásnak.

Sajnos, a Covid miatt sok ilyen alkalomról le kellett mondani, de az időt nem vesztegettem. Amikor már tudtam pontosan mit akarok, csak úgy szárnyaltak a gondolatok s én is. Értékes, igaz barátok, lelkükben kincseket hordozó emberek szomszédságába kerültem Tornaszentandráson, az Ő segítségükkel viszonylag hamar szép állapotúra sikerült megcsinálni a régi házat.

 

A LÉLEKPALETTA Alkotóház készen áll az alkotós hétvégékre, gyerek táborokra s ki tudja még mit hoz a holnap. A ház a múlt értékeit megőrizve, korhű berendezéssel sokok számára inspirációul szolgálhat az alkotáshoz és nem kevésbé a hétköznapi malomkerékből kiszakadva a pihenéshez segíthet hozzá.

Tehát amit kínálok:

programot azoknak, akik szeretnének részt venni egy 3-4 napos hosszú hétvégén, meseszép tájakon barangolni, élvezni a minket körülvevő természeti táj szépségét, kicsit megismerkedni a történelmi múltunkkal, s közben összekovácsolódni egy alkotó csapattá.

S természetesen várom azoknak az alkotóknak, (a művészet minden ágában) bármilyen népi mesterséget művelő emberek jelentkezését is, akik úgy érzik, hogy ezen a helyen mutatnák meg, adnák át másoknak tudásukat! Lehetőséget kínálok bármilyen értéket adó workshopok tartására.

A paletta széles, sok minden elfér rajta….”

 

Igyekszem olyan tartalommal megtölteni azt a pár napot, amit a résztvevők nálam töltenek, ami tényleg más, mint a hétköznapok, más, mint a „divatos wellness hétvégék”. Szerepel a programjaim között például íjászat, sőt, ha minden elképzelésem sikerül, akkor akár az udvaron felállított jurta sátor előnyeit is lehet majd élvezni. Hogy ez hogyan került a programok sorába? Ezt is elmesélem, mert ez is ama megvalósításra váró terv volt, aminek sok-sok évet kellett várnia a sorára.

A rajz, az alkotás mellett másik nagy szerelmem a történelem. Ennek kapcsán régóta terveztem, hogy megtanulom használni az íjat. Ez is bőven 40 éves korom után jött el. Újévi fogadalom volt, s meg is valósítottam. 2017 óta a Diósgyőri Íjász, Lovas és Hagyományőrző Egyesület tagja vagyok. Számos versenyen vettem már részt. Sokat tanultam, csodás emberek barátságát tudhatom azóta magaménak. Úgy gondolom, igény esetén érdekes program lehet. Nem kimondottan a sport, hanem inkább annak az életérzésnek a kedvéért, amit egy tradicionális íj adhat. Mentális és testi feltöltődés hasznos eszköze.

Pontosan ezt szerettem volna még megvalósítani az életemben. Mindezt úgy, hogy közben a magánéletemben túl voltam egy váláson, munkahelyváltáson s sok-sok nehézségen.

Már alig várom, hogy a vírushelyzetet magam mögött tudva szervezhessem a következő hosszú hétvégét!

Csak biztatni tudok mindenkit, ha van olyan terv, amit szeretne megvalósítani, vágjon bele nyugodtan! Nemcsak a cél, azaz a terv megvalósulása jelent majd örömöt, hanem az oda vezető út is. Bátran vágjunk bele, teljes szívvel hiszem, hogy ha valami jó dolgot kívánunk megvalósítani, akkor annak sikerülnie kell! Mellénk fognak állni azok az emberek, akik annyi plusz energiával töltenek fel, amennyire csak szükségünk van! Ezeknek az embereknek a barátsága, segítsége hatalmas ajándék az élettől.

Számomra is sok fejtörést okozott, hogy bele merjek-e vágni, nem kis anyagi terhet vettem magamra, s munkát a családra a szabadidő rovására. Elinduláshoz kellett az is, hogy bátorítást merítsek a környezetemből, barátoktól, sőt az interneten olvasott történetekből is. Ha az ember példákat lát maga előtt, valahogy bátrabbá válik. Hétköznapi emberek példái, igenis hatással vannak a nyitott lelkű olvasóra…

Szeretettel: Andrea

A Lélekpaletta Alkotóház Facebook oldalát itt tudjátok megtalálni, kedvelni és Andreával is fel tudjátok venni a kapcsolatot.
Képek forrása: Andrea saját fotói

**********
Mi a te történeted, amelyet szívesen megosztanál velünk?

Kérlek, hogy rövid bemutatkozó leveledet az alábbi e-mail címre küldd el:

Várkonyi Zsuzsanna
noiszalon@noiszalon.hu

**********
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb történésekről? Kérd hírlevelemet: itt
Kérdésed van vagy együttműködés érdekel? Vedd fel velem a kapcsolatot: itt
A közösségi oldalakon is megtalálsz:
Női Szalon Facebook
Női Szalon Instagram

Köszönöm szépen!
Zsuzsa/Női Szalon

Női Szalon ajánló