„Millió tabu van, amiről az emberek nem tudnak beszélgetni, és megöli őket a sok éven keresztül tartó hallgatás és a ki nem beszélés.” – vallja Jakupcsek Gabriella. Új könyvében őszinteségre és önreflexióra vezeti az olvasót, hogy ha kell, újrakeretezhessük az életünket, és megtegyünk mindent, ami rajtunk múlik, ahelyett, hogy bezárkóznánk saját boldogtalanságunkba. A napos B oldal egy sorozat első kötete, amely a szerző 60. születésnapjához is köthető. Mint mondja, Jakupcsek Gabriella már őszintén szembenéz azzal, honnan hová jutott, és mit rontott el – erre szeretné tanítani az olvasót is, ami végső soron egy boldogabb élet receptje lehet 40 felett, és jóval azután is.
Egy új életszakaszba lépni mindig komoly változás az ember életében – közben pedig az idő múlásával is meg kell küzdenünk. A könyv előszava az alábbi gondolat: „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.” Mikor és miért történhet meg, hogy az ember elfelejt játszani, elveszti a kapcsolatot a gyerekkori önmagával?
Jakupcsek Gabriella: Ha az ember eljut odáig, hogy ezt beismeri, az már egy nagyon jó kiindulópont, onnantól kezdve már könnyebb kitalálni azt is, mi legyen a következő lépése, és hogyan változtasson a helyzetén. A baj inkább azzal van, amikor az ember csak azt ismeri fel, hogy boldogtalan, és nem tudja, hogy mitől. Akkor kell gyanakodni erre, amit most Ön is kérdez: vajon mi tűnt el? Idáig kell eljutnunk, hogy ne a boldogtalanságban és a sikertelenségben éljük le az életünket, hanem felmérjük, hogy mi az, ami rajtunk múlik. A könyv erre született, ez a kötet és a későbbi folytatások is ebben szeretnének segíteni, hogy ráérezzünk, mi az, amit át kell gondolnunk az életünket illetően. Nem a megoldást hozom el, hanem szempontokat adok az újratervezéshez.
Afféle mélyebb önreflexió felé szeretné vezetni az olvasót ez a könyv?
JG: Így van, a könyv pont erről szól, hogy felismerjük: önreflexió nélkül nem tudunk boldogulni.
Vajon alapvetően mennyire jellemző ránk a mélyebb önismeret és önreflexió?
JG: A közeg nagyon sokat számít, és hajlamosak vagyunk lehúzni egymást. Ezért kell globális szemléletváltást provokálni, mert a közeg nagyban meghatározza, hogy az egyén hogy fog élni. Ez igaz a munkahelyre, a családra, a falura vagy a városra, ahol élünk. Azok az emberek, az a munka, akikkel és amivel a legtöbb időt töltjük, meghatározzák, hogy mivé, kivé válunk, és át fogja írni a személyiségünket. Ezeket szép sorban elkezdhetjük összerakosgatni. Nem az egésznek kell azonnal nekiállni, hanem mindig csak egy-egy dolognak. Ez nem köldöknézés, ez egyszerűen csak helyzetfelmérés: hol vagyunk épp, és merre tartunk.
Mi ihlette ezt a sorozatot, mi adta a lökést, hogy elkezdjen ezzel foglalkozni?
JG: Egyrészt az, hogy eddig is írtam, de most egy másfajta könyvet akartam írni. Befejeződött a műsorom, és itt rengeteg személyes történettel találkoztam, számos civil ember életét ismertem meg, amikből rengeteget tanultam. Ezzel most megpróbálok segíteni másoknak is. Valamint itt van az a mérhetetlen szabadság, amiben az ember 60 évesen azt mondhatja: én most már szembe tudok nézni azzal, hogy mit rontottam el, hogy meddig jutottam, és hogy mi van előttem. Én is ugyanúgy úton vagyok, mint mindenki más. Csak más talán csendben üli a 60. születésnapját, én pedig transzparens módon, ennyi a különbség.
Az egyetlen tényező, amin nem lehet változtatni, az idő múlása, ami a könyv egyik fókuszpontja. Ez a téma, ahogy az ismertető megfogalmazza, „a fiatalság talán mégsem olyan fájó elmúlása”. A kultúránkba, a kollektív öntudatunkba nagyon erősen beleivódott a fiatalság kultusza. Hogyan segít a könyv abban, hogy kicsit máshogy gondolkozzunk erről?
JG: A könyv abban segít, hogy ki-ki megtalálja, hogy mit tud élvezni az életből 50, 60, 70, vagy akár 80 évesen. Segíthet abban, hogy felkészüljünk, hogy az életünk végén ne legyünk terhére másoknak. Ezzel az egyes ember is boldogabb lesz, mert amikor valaki kiszolgáltatott, az az egyik legboldogtalanabb helyzet. Ez egy nagyon komoly felkészülést igénylő folyamat. A 40-es, 50-es, 60-as éveinkben azonban csakis és kizárólag rajtunk múlik, hogy jól tudjuk-e érezni magunkat. Az idő és a körülmények nem nekünk dolgoznak, tehát aki akarja, megtalálhatja azt is, ami nem jó, és ezt könnyebb is megtalálni az esetek többségében. Ahogy most is: háború van, COVID van, de tulajdonképpen minden időszaknak megvannak a maga nehézségei.
Valóban, mindig találhatunk külső körülményeket, amiket a nehézségeinkért okolhatunk.
JG: Így van, pontosan erről szól a könyv, hogy amin nem tudsz változtatni, azt engedd el és ne keseregj rajta, de amit tudsz, azt a saját hatáskörödben tedd meg.
Napjaink gondolkodásmódja, kultúrája nagyon fiatalságközpontú. Foglalkozik ezzel a könyv, hogy hogy tudjuk feldolgozni az idő múlásának lelki folyamatait, különösen nőként?
JG: Részletesen majd a következő rész foglalkozik ezzel, de természetesen már az első kötetben is van ilyen fejezet, és már itt is felmerül a kérdés, hogy miért kell dolgozni ezzel a kérdéskörrel. Én egyébként azt látom, hogy a szépséggel nem az idősödő emberek küzdenek, hanem a fiatalok, szerintem ők sokkal többet foglalkoznak a külsejükkel, mint az idősebbek. Az idősödő embernél inkább az a probléma, hogy vagy nem jól foglalkozik magával, vagy teljesen elengedi ezt a kérdést. És aki mégis foglalkozik a megjelenésével, azt megvetik, irigység övezi és értetlenség. Ez azonban számomra érthetetlen, hiszen az is magától értetődő, hogy elmosogatok, miután főztem, vagy hogy próbálok egészséges maradni, amíg lehet, mozogni – ha pedig ez nem magától értetődő, akkor vissza kell kérdeznem: mi szeretnél lenni, fekvőbeteg? A külsőnkkel való foglalkozás ugyanebbe a körbe tartozik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az idő múlásával átalakulnak bizonyos szerepek a szűkebb környezetünkben, a családon belül is. Mennyire érinti a könyv ezt a témát?
JG: Igen, ezekben a helyzetekben egyszer csak nem lesz ránk szükség abban a formánkban, amiben egyszer fontossá akartunk válni. Ilyenkor meg kell találni, hogy miben van ránk még szükség, nem pedig azon bánkódni, hogy már nem vagyunk fontosak, vagy esetleg a gyerekeink életét megkeseríteni. Én itt is csak kíméletlenül „bekérdezek”, a válaszokat már nem nekem kell megadni. A válaszkeresésben viszont hozok segítséget, hiszen rengeteg emberrel beszélgetek, akik szakértői ezeknek a témáknak, így ők hasznos támpontokat tudnak adni az olvasóknak is. Egy párbeszédet szeretnék elindítani ezekben a témákban, amik ma még mindig tabunak számítanak. Azt vállalom, hogy felteszem azokat a kérdéseket, amiket általában sem magunknak, sem másnak nem merünk feltenni.
Említhetünk néhány konkrét példát ezek közül a tabukérdések közül?
JG: Még ma is rengeteg a tabu. Tabu a szex, a pénz, a párkapcsolat, a hormonkezelés, a gyerekvállalás sikertelensége, a családi titkok. Millió tabu van, amiről az emberek nem tudnak beszélgetni, és megöli őket a sok éven keresztül tartó hallgatás és a ki nem beszélés.
Nagyon tetszik a könyv beszédes címe: A napos B oldal. Milyen tanulságot, útravalót vihet magával az, aki elolvassa a könyvet?
JG: Leginkább azt, hogy dolga van magával, hogy nincs egyedül, hogy vannak megoldások, és hogy érdemes tanulni másoktól. Ha már más megélt egy helyzetet, kipróbálta, esetleg elbukott benne, akkor én azt már ne csináljam meg, vagy ha épp mégis azt akarom csinálni, olyan akarok lenni, akkor nem kell mindent egymagamnak megoldani, nem kell mindent nekem kitalálni. Nézzünk körül a világban és ez alapján kövessük azt, amilyenné válni szeretnénk. Mindenre találhatunk követendő példákat. Ne a Kardashian lányokat próbáljuk követni, hanem válasszunk olyan valós, számunkra elérhető példaképeket, akik motivációt adnak arra, hogy változtassunk az életünkön.
Bassler Eszter Kinga
**********
Képek forrása: Jakupcsek Gabriella hivatalos Instagram oldala és 21. Század Kiadó
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
További érdekes, tartalmas cikkekért görgess tovább!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkekről?
Kérd hírlevelünket, amelyre ezen a linken tudsz feliratkozni: Női Szalon hírlevél
Köszönjük, hogy itt vagy és olvasod a Női Szalon magazint!
