Tenisz nyolcvan felett? Miért is ne!
Vajon sokan aggódnak amiatt, hogy idővel le kell mondaniuk szeretett hobbijaikról hajlottabb koruk miatt? Nos, ennek a cikknek három nyolcvan év feletti hölgy a főszereplője, akik őszintén hisznek abban, hogy a hosszú élet titka az aktív életmód.
A nyolcvanéves Barbara Webert korántsem könnyű elcsípni egy kis beszélgetésre, ahogy a kilencvenkét éves Harriet Freemant sem. A harmadik hölgy, a kilencvenhat éves Jeanne Caroline pedig szinte sosem tartózkodik otthon. Szerintük a hosszú és boldog élet titka az, hogy állandóan mozgásban kell lenni, ezért gyakorlatilag egy percre sem állnak meg. Ha éppen nem az ügyeiket intézik vagy a barátaikkal ebédelnek, akkor valószínűleg a helyi teniszklub pályáján lehet rájuk akadni.
„A legtöbb barátunk őrültnek tart minket – mondja nevetve Barbara. – És talán igazuk is van. De meg kell hogy mondjam, nagyon is egészségesnek, magabiztosnak és élettel telinek érzem magam.” Barbara nem győzi elégszer hangsúlyozni, hogy sosem késő teniszütőt ragadni. „Sosem voltam kifejezetten az a sportos alkat, de most egyszerűen imádok teniszezni. A testi, szellemi és szociális jóllétem szempontjából legfőképpen a testmozgásnak köszönhetem a jó formámat” – folytatja.
Harriet életének mindig is szerves része volt a mozgás, de huszonöt évvel ezelőttig, amikor meghalt a férje, nem is sejtette, hogy az valójában milyen sokat jelent neki. „Nagyon egyedül éreztem magam – emlékszik vissza. – De a teniszklubban megismert baráti köröm rengeteget segített abban, hogy visszazökkenjek a rendes kerékvágásba.” Harriet szerint leginkább a társaséletének, gyakori programjainak és állandó elfoglaltságának köszönheti életkedvének visszatértét, míg a legtöbb embert életuntnak tartja. „Az egyik barátom pontosan annyi idős, mint én, és egy idősek otthonában üldögélve várja a halált. Mégis hogyan lehetne valakinek pozitív életszemlélete és derűs kilátásai, amikor soha semmit nem csinál?” – teszi fel a költői kérdést.
Caroline nagyon is egyetért ezzel a kijelentéssel: „Nemcsak hogy korábban sosem hittem volna, hogy az életem kilencvenhat éves koromban ilyen is lehet – kezd bele ő is –, hanem őszintén úgy gondoltam, hogy ekkorra már biztosan rég halott leszek!” Ehelyett most mindennap egy vaskos teendőlista vár rá; nemcsak teniszezik, hanem úszik, vízi aerobikozik, bridzsezik, még mindig vezet, és imád olvasni is. „Meglepődne, ha tudná, milyen sokan aggódnak amiatt, hogy egyszer csak elesem és komolyan megsérülök – meséli. – De mégis mi értelme lenne az életemnek, ha sosem mozdulnék ki, és nem élvezném azt egy percig sem?”
Harriet ehhez még hozzáteszi: „Nézze, minél idősebb valaki, annál inkább elszigetelődik a külvilágtól: egyre több barátjának romlik meg az egészsége, egyre több barátja zárkózik el tőle, majd hal meg, így az ismeretségi köre egyre szűkebb lesz. Azért teniszezem, mert egyszerűen imádom az öreg barátnőimet. Képzelje, még mi történt velem egyik nap a teniszklubban: bemutattak egy nagyon kedves úriembernek. És most, kilencvenkét évesen van barátom!” Harriet számára az egyik legmeglepőbb teniszklubbeli élmény az volt, ahogy a fiatal játékosok bánnak vele és a barátnőivel.
Néha már-már úgy kezelnek minket, mintha valamiféle hírességek lennénk – meséli mosolyogva. – Képzelje, némelyikük azt is mondta, hogy remélik, ennyi idősen olyanok lesznek, mint mi. Annyira megható! Néhanapján egészen úgy érezzük magunkat, mintha másokat inspiráló példaképek lennénk!
forrás: kiemelt kép: canva.com és itt
***********
Tetszett a bejegyzés? Ne felejtsd el kedvelni, megosztani!
Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb történésekről? Kérd hírlevelemet: itt
Kérdésed van vagy együttműködés érdekel? Vedd fel velem a kapcsolatot: itt
A közösségi oldalakon is megtalálsz:
Női Szalon Facebook
Női Szalon Instagram
Köszönöm szépen!
Zsuzsa/Női Szalon
